Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához
196 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) szél, ill. Rácz Sámuel nem Kapnikbányán, hanem Nagybányán volt főorvos. Ezek nem tekinthetők egyszerűen elírásnak. Úgy tűnik, két személy adatait összekeverte, ill. nem megbízható forrásokat használt. Ezzel szemben a 20. század fordulóján a magyar genealógiai munkák közül négyben is találhattunk Rácz Sámuel családjára vonatkozó - Gorzó vélekedésétől homlokegyenest eltérő, de oklevelekkel igazolható adatokat Rácz Sámuel származásáról. Az alábbiakban idézett genealógiák - egymást kiegészítve - egybehangzóan azt igazolják, hogy Rácz Sámuel ősei a felvidéki Bars vármegyéből eredeztethetőek. I3'14 15 16 17 18'l5,16 (Jd. a Függelék 2. jegyzetét) Az ide vonatkozó legkorábbi és legfontosabb genealógiai könyvet Kőszeghi Sándor írta Pest vármegye nemeseiről, 1899-ben. Benne ezt olvashatjuk a Rácz-családról: ,Jtácz Adómnak, nejének, Magyarády Dorottyának és gyermekeinek, Ferencz, Pál, István, Mihály és Adómnak az 1696-ik évben adományozott ármális a nemesi iratok közt ,,R. 4. ’’jelzet alatt. János Baranya vármegyétől 1779-ben; Sámuel, orvos, Hevesvármegyétől 1793-ban bizonyítványt kaptak és kihirdettettek: N. L. I. 341. Acta Nobilitaria ex 1793. Nr. 1011' A Pest Megyei Levéltárban sikerült is megtalálni a fent említett, a Rácz-család nemességére vonatkozó korabeli okleveleket, amelyek számos lényeges, a családra vonatkozó adatot tartalmaznak. 'fid. a Függelék 3. jegyzetét) Ezekből bizonyossággal megtudható, hogy nemességet szerző ősük, Rácz Adám 1696. február 14-én, Bécsben kapott nemességet 1. Lipót császár és királytól, és ezt a Bars vármegyei Szentkereszten 1696. április 28-án ki is hirdették. Ádám nemességet kapott fiai Ferenc, Pál, István, Mihály és Ádám voltak. (Barsszentkereszt ma Garamszentkereszt, szlovákul: Ziar nad Hronom.) A levéltári adatok szerint a család a Bars megyei Léván (szlovákul: Levice) lakott; sőt a család leszármazottjai még a 20. század elején is bizonyíthatóan éltek ugyanott! A Borovszky Samu szerkesztette, 1903-ban megjelent Bars vármegye kötetben a megye nemesei között az alábbiakat olvashatjuk a Rácz-családról: „Rácz. Léváról származik, hol már a XVII. század folyamán találjuk megtelepedve. Az 1755. évi nemesi összeírásban Adám és János nevével találkozunk Bars vármegye nemesei közt. János jelenleg városi tanácsos Léván. Czímer (színjelzés nélkül): zöld alapon balra- fordult oroszlán mellett álló, görbe kardot tartó, kócsagtollas, kalpagos magyar vitéz. Sisakdísz: kinövő paizsbeli vitéz.,M A nemességet szerző Ádám öt fia közül a legfiatalabb, szintén Ádám nevű gyermekétől született János (aki 1779-ben még élt), az ő két fia volt az orvosprofesszor Sámuel, valamint testvére, József. Figyelemreméltó az az oklevél, amelyet 1792-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye állított ki, Rácz Sámuel kérelmére, nemességük elismerésére és kihirdetésére. Az oklevél13 Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében, Budapest, Hungária Könyvnyomda, 1899, 307. 14 Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai, Eger, Egri Nyomda- Részvénytársaság, 1906, 239. 15 Andrcczky József: Baranyavármegye nemesei, Pécs, Taizs József Könyvnyomdája, 1909, 66. 16 Kempclcn Béla: Magyar nemes családok, IX. kötet, Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1915, 9. 17 Pest Megyei Levéltár, Nemesi iratok gyűjteménye, IV. 75-a - a.), Nemességi iratok, 7. doboz, R 1-14. 18 ifj. Reiszig Ede: Bars vármegye nemes családot. In: Bars vármegye, szerk. Borovszky Samu, Budapest, (1903.), Magyarország Vármegyéi és Városai Szerkesztősége, 546.
