Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához
VARJASSY Péter: Újabb adatok 197 ben tanúságképpen szerepel - nemes Rácz János kérésére - Baranya vármegye igazolása, amelyik tanúsítja a család régi nemességét. Ebben olvasható, magyarra fordítva: „Agg (Ágh) István az erdélyi unitáriusok kolozsvári püspöke, 1779. június 19-én két írásos tanúságtételével a legvilágosabban igazolta (Rácz János) számára, hogy mindig és valójában is nemes volt, nem fizetett semmiféle adót Erdélyben, ahol korábban hosszabb ideig tartózkodott. Legszentségesebb Őfelsége kegyelméből és kegyéből a részére juttatott nyugdíjból tartotta fenn életét... A kérelmező fiai közül egyikük a budai Egyetemen nyilvános Orvosprofesszor, a másik a mi vármegyénkben adószedőként tevékenykedik...''' Az erdélyi unitárius püspök igazolása Rácz János nemességére vonatkozóan a család és az unitárius felekezet közötti erős kapcsolatra utal. Igazolhatná, hogy Rácz János és családja a kolozsvári unitárius gyülekezethez tartozott abban az időszakban, amikor Kolozsvárott éltek. Megkérdőjelezi azonban Rácz János és leszármazottjai unitárius felekezethez való tartozását két másik, ugyancsak a Pest Megyei Levéltárban található oklevél. Ezek az oklevelek a nemességszerző ős, Adám középső, István nevű fia, ill. az ő leszármazottjai részére igazolják, hogy ők Léván éltek, és a római katolikus vallás szerint keresztelkedtek meg. A lévai magisztrátus és a lévai plébános tanúsítványa a 18. század derekán íródott az ekkor tisztán katolikus Léva városában. Ebből visszakövetkeztethetjük, hogy a Rácz-család őse, Adám római katolikus volt - a korabeli jogrend szerint mindegyik fiúgyermekének egyaránt a római katolikus vallást kellett követnie. így a család-ős ötödik, szintén Adám nevű gyermekének, is római katolikus hitben kellett nevelkednie, valamint az ő fiának, Jánosnak is. A fenti ellentmondásokat feloldhatná, ha Rácz Sámuel édesanyjáról több információnk lenne, az ő családjáról, származásáról és vallásáról azonban egyáltalán nem szólnak forrásaink. Nemess Anna Mária esetleges unitárius vallása, székely gyökerei magyarázattal szolgálhatnának Rácz János és gyermeke(i) unitárius hitével kapcsolatosan. Emellett megmagyarázná Rácz Sámuel említett székely származását, gyermekkori kovásznai tartózkodását, 01. kolozsvári iskolaválasztását is. Rácz Jánosról tudjuk, hogy 1756-1760 körül már nyugdíjasként élt Kolozsvárott - nyugdíjat pedig vagy kamarai tisztviselőként vagy katonatisztként kaphatott. Mivel Gyulafehérvár, ahol Sámuel született, katonai erősség volt, az utóbbi feltevés valószínű. Rácz János nagyfokú mobilitása (Felvidék, Erdély, Baranya, majd Pest) is ezt támogatja. Sajnos, Rácz János esetleges katonai vagy tisztviselői pályájára vonatkozó adatokat nem sikerült fellelnem. Rácz Sámuel és szülei vonatkozásában természetesen előkerülhetnek további korabeli források, amelyek több, eddig homályos életrajzi adatot is tisztázhatnak. Például a Gyula- fehérvári Főegyházmegyei Levéltárban 55 iratfolyóméter anyakönyvi másodpéldányt őriznek, amelyek a 18. századi, gyulafehérvári, ill. az összes erdélyi katolikus plébánia anyagát is magukba foglalják. Ezek feldolgozása, kutatása folyamatban van. 19 Iskolái Rácz Sámuel iskolai éveiről kevéssel több megbízható adattal rendelkezünk. Mint már említettük, 1756-ban, 12. életéve betöltése után iratkozott be az egyik kolozsvári kollégiumba. Az ottani nagynevű kollégiumok közül vagy az unitárius vagy a református iskola jöhetett szóba. ” Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár anyakönyvei. Turul, 2012. 1. sz., 17-22.
