Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)

ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához

VARJASSY Peter: Újabb adatok

195

Kátai csak annyit írt Rácz családjának eredetéről, hogy „reformált székely szüléktől származott”. A kissé homályos „reformált" kifejezést későbbi biográfusai leginkább református vallásának értelmezték, annak ellenére, hogy a korabeli nekrológok egyértelműen úgy fogalmaztak - szülei unitárius hitüek voltak.

Rácz Sámuel és családja vallását illetően C. Wurzbach 1872-ben, Bécsben megjelent, igen alapos Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich című művében is ezt olvashatjuk: „Seine Eltern waren Unitarier”.1

Ugyanakkor, a szülők unitárius hitét igazoló egyházi dokumentumok nem maradtak fenn. A Magyarországi Unitárius Egyházat megkeresve, a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárából Molnár B. Lehel levéltáros válaszolt levelemre - segítségét ezúttal is köszönöm. Leveléből az alábbiakat emelném ki: „Rácz Sámuel bármelyik születési helyét is vesszük alapul (Gyulafehérvár, Pest, Kovászna), unitárius vonatkozásban nem segít, mert az adott korban, 1744-ben, azokon a településeken nem voltak unitárius gyülekezetek. Abban az időben a protestáns anyakönyvezés sem volt bevett gyakorlat (egy két kivételtől eltekintve), ezért ha pontosan tudnánk a születési helyét, akkor sem biztos, hogy találnánk adatot.”

A család (apai ág!) említett erdélyi, székely származása nem igazolható. Nagy Iván 1862-ben, nagyszabású genealógiai művében az alábbiakat írta: Erdélyből még több Rácz nevezetűt említhetünk fel, kiknek családi eredetöket meg nem határozhatjuk”. Ezen családok között említi Rácz Sámuelt is, aki „szül. 1744. mart. 30-án Gyulafejérvárott nemes családból”* A Rácz-család erdélyi származásával foglalkozott az 1930-as években egy kolozsvári orvostörténész, Alexandru Lenghet is. Közleményeiben Rácz Sámuel családját egyértelműen román eredetűnek, a bánáti, görög katolikus Mihailescu-család leszármazottjának tartotta - egy magyar genealógiai munka alapján. 7 8 9’10 11 Lenghel Gorzó Bertalanra hivatkozik, aki Szatmár vármegye nemes családai című értekezésében az alábbiakat írta: „Rácz. (Karánsebesi). Temes vármegyéből származik, Lippa községből, honnan idővel Krassó-Szörény, Naszód és Szatmár vármegye Kővárvidékén is elterjedt. Rácz, másként Mihály eskü Gergely, 1667-ben Apaffy Mihály fejedelemtől czímeres nemeslevelet nyert. Legutóbb 1834-ben igazolta nemességét Temes vármegyében. Tagjai közül Péter, előbb Kapnikbánya főorvosa, majd 1780 táján budapesti orvostanár. ...”"

Magyary-Kossa Gyula Rácz Sámuel fent említett „oláh eredet”-ével kapcsolatban azt írta, hogy „ez nem volna olyan nagy baj”...12 Természetesen ez nem is volna „baj” - a baj az, hogy nem igaz. Gorzó Bertalannak, a szatmári nemes családokkal foglalkozó művében több tévedés is van Rácz Sámuellel kapcsolatosan. (Például Péterről és nem Sámuelről be7 Wurzbach, Constant: Biographisches Kexikon des Kaiserthums Oesterreich, 24. Theil, Wien, k.k. Hof- und Staatsdruckerei, 1872, 167.

8 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Kilenczedik kötet, Pest, Ráth Mór, 1862,545.

9 Lenghel, Alexandru: Un profesor de medicina din Buda din secolul al XVIII-lea, de origine román. Doctoral Samuilä Rácz (Mihailescu) de Caran.Sebef (1744-1807), Clujul Medical, 1927, No. 8., 541-543.

111 Lenghel, Alexandru: Zur Genealogie und über den Geburt des ungarischen Arztes und Medizinprofessors Samuel Rácz (30. März 1744 bis 24. Februar 1807), Sudhoffs Archiv für Geschichte der Medizin, 26, (1933), 2, 202-204.

11 Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családjai. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai.

Szatmár vármegye és Szatmárnémeti, 1908, Országos Monográfia Társaság, 601, 604.

17 Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi emlékek, IV. kötet, Budapest, 1940, MOKT, 228