Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)

ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához

194

Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013)

Szülőhelyét nem említik a Rácz Sámuelre vonatkozó legkorábbi életrajzi forrásaink sem, amelyek néhány nappal halála után készültek. Az első nekrológ két nappal temetése után Pesten, a Hazai Tudósításokban jelent meg. Ebben csak ennyi szerepel: „O Erdélyben Unitárius Szülőktől született" 2 A másik, egy héttel később Pozsonyban megjelent halotti híradás is ugyanennyit közölt, latin nyelven: .flatus in Transilvania, Parentibus sectae Unitariorum addictis”.3 (Id. Függelék 1. jegyzetét)

Szülőhelyét Koppi Sándor adta meg, aki Rácz Sámuel emlékezetére, kevéssel halála után egy 16 oldalas halotti búcsúztatót írt. Ebben személyének és munkásságának méltatása mellett fontosabb életrajzi adatait is ismertette. Az Oratio-ban egyértelműen Gyulafehérvárt jelölte meg az elhunyt orvosprofesszor születési helyének: „SAMUEL RACZ ann. MDCCXLIV. XXX. Mart. Patre IOANNE RÁCZ, et Matre ANNA MARIA NEMESS Albae Carolinae in Transylvania primam ducem vitam inchoavit”.4 (Alba Carolina Gyulafehérvár egykori latin neve, mai román neve Álba Iulia.)

A fenti adat ellenére Rácz Sámuel esetében még számos hely szerepelt szülőhelyként régebbi biográfiáinkban.

A bécsi egyetemi anyakönyv adatai szerint Pest szerepel Rácz Sámuel születési helyeként, ezért hosszú ideig számos műben ez az adat szerepelt szülőhelyeként.5 (A matricula rovatait beiratkozáskor a jelentkező bemondása alapján töltötték ki - lehetséges, hogy a kérdés arra vonatkozott, hová valósi, azaz honnan érkezett.)

Az elmúlt 150 év alatt szülőhelyeként a fentiek mellett Budát, Siebenbürgen-1, sőt a székelyföldi Kovásznát is megjelölték. Utóbbi adatot Kótay Pál tette közzé 1982-ben.6 Rácz Sámuel Kolozsvárott kezdte meg iskolai tanulmányait, Kótay kutatásai szerint neve szerepel a „Nomina Studiosorum Collegii Claudiacii” lapjain. A Kollégium „Seniori- listája’’ alapján Rácz Sámuel 1756. december 8-án írta alá az anyakönyvet (matriculát), a Patria rovatban pedig Kovászna szerepel. (Itt sem bizonyos, hogy a kérdés a születési helyére vonatkozott.) Sajnos, Kótay sem segített kellőképpen a kései biográfusoknak, csak kevés adatot tett közzé a kollégiumi anyakönyvből. Azt sem közölte, hogy melyik kolozsvári kollégium iratait kutatta - Kolozsvárott ugyanis ebben az időben egyidejűleg három középfokú tanintézet is működött: a református és az unitárius kollégium, valamint a jezsuiták gimnáziuma!

Vallása és családjának eredete is számos kérdőjelet vet fel. Koppi búcsúztatójából tudjuk, hogy édesapja neve Rácz János, édesanyjáé pedig Nemess Anna Mária volt. A család a nevét Rácz vagy Rátz formában egyaránt használta. Maga Rácz Sámuel is többféle alakban használta családnevét. Bécsi egyetemi disszertációjában (1773) önmagát Samuel Raetz néven nevezi, 1776-ban a Guberniumhoz küldött beadványában Rätz-nek, a következő évben pedig az Erdélyi Kancelláriához tett folyamodványában Raetz-nek írja nevét. Első könyvében, Az Orvosi tanítások-ban még Rátz Sámuel, későbbi könyveiben már szerzőként egységesen Samuel Rácz vagy Rácz Sámuel szerepel.

' Hazai Tudósítások, XVII., Szombaton, Böjt első havának 28. napján, 1807, Pest, 133.

3 Ephemerides statistico-politicae, No. 18., Posonii, 6. Martii 1807, Typis, Curis, et Impensis Belnayanis, 161-162.

4 Koppi Sándor: Oratio qua magnifico spectabili ac clarissimo domino Samueli Rácz... medicinae ornamento XXIV. Febr. ann. MDCCCVII. fatis functo parentavit, Budae, Typis Regiae Scientiarum Universitatis Pestiensis, 5-6, 7-8, 11,12.

5 Dömyei Sándor: Régi orvosdoktori értekezések. Harmadik kötet. Zebegény, 2010, Borda Antikvárium, 151.

6 Kótay Pál: Rácz Sámuel és a magyar orvosi oktatás hajnala. Orvosi Hetilap, 123 (1982), 123,2. 103-109.