Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Kalakán László: A légóegészségügy története
A LÉGÓEGÉSZSÉGÜGY TÖRTÉNETE KALÁKÁN LÁSZLÓ A légoltalmi egészségügyi szolgálat az országos és fővárosi légoltalom kiépülésével párhuzamosan, annak egyik legfontosabb „ágaként” született meg. Az első világháborúban jelent meg először egy olyan fegyver - a repülőgép amely lehetővé tette, hogy a harcoló felek egymás hátországát is támadják, bombázzák. A légitámadásokkal sokkal inkább lélektani hatást, mint rombolást akartak elérni a támadó felek.1 A légitámadások akkori „gyengeségei” ellenére is egy olyan új fegyvernem jelent meg a hadviselésben, amellyel minden később háborúba bocsátkozó államnak számolnia kellett. A kor vezető katonai szakértői felismerték a légierő döntő - akár háborút is eldöntő - szerepét, de ugyanígy felismerték az ellene való aktív és passzív védekezés nélkülözhetetlenségét is, így már a „nagy háború” idején, az első légitámadásokat követően szinte azonnal megszületett a szervezett védelem passzív fajtája, a légoltalom.2 Budapesten 1917-ben jelentek meg az első falragaszok, amelyek fölhívták a lakosság figyelmét a magatartási szabályokra. A „légiriadót” kürtjellel, rakétával és telefonhínnondóval rendelték el.3 Magyarország számára az első világháborút lezáró trianoni szerződés számos katonai korlátozó rendelkezést tartalmazott, köztük tiltotta légierő és komolyabb tüzérség - így légelhárító tüzérség - fenntartását is. A légoltalom fejlesztése előtt azonban nem volt akadály, mivel a korlátozó intézkedések arra vonatkozóan semmilyen megkötést nem tartalmaztak. így gyakorlatilag amint létrejöttek a légoltalom megteremtésének anyagi lehetőségei, azonnal, már az 1920-as évek második felében - bizonyos fokig - német és olasz mintára hozzáláttak a szervezéshez.4 A hazánkat körülvevő kisantant országok mindegyike megszervezte saját légierejét, így a hazai légoltalom célja egy olyan légoltalom létrehozása volt, amely egy feltételezett kisantant légitámadás pusztítását a lehető legkisebb mértékűre 1 Pataky Iván - Sztanek Endre - Tóth Károly: A Magyar Királyság légoltalma 1917-45, kiadja: Polgári Védelem Országos Parancsnokság, én., 5. Továbbiakban: Pataky - Sztanek - Tóth: A Magyar Királyság légoltalma. 1 A védekezés aktív fajtáját a katonai lcgclhárítás képezte, amelynek célja az ellenség támadócrcjének légtérben történő megsemmisítése volt. 3 Pataky - Sztanek - Tóth: A Magyar Királyság légoltalma, 6-7. Erre valójában nem került sor, mivel az I. világháború alatt nem érte légitámadás Budapestet. 4 A német légoltalmat sokkal centrálisabban szervezték meg, de a német és olasz minta annyiban alapul szolgált, hogy a védekezés mikéntjét az állam állapította meg, s bizonyos tekintetben a végrehajtást is ő irányította. A hazai légoltalom azonban az önvédelem elvén alapuló légoltalmi rendszer lett, így a légoltalom megvalósítását azoktól követelte meg, akiket a támadás fenyegetett, vagyis a lakóházaktól, az épületcsoportoktól, a közösségektől és a városoktól, tehát a költségek és felelősség megosztása mellett bizonyos autonómia is jellemezte azt.
