Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A magyar iskola-egészségügy története Fodor Józseftől 1945-ig
102 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) egészséges életmódra is nevelték. Az üdülőket állandó orvosi felügyelet mellett pedagógusok vezették. Az üdülést orvosi vizsgálat előzte meg, melyet a 35.326/1928 NMM rendelet írt elő. Az első világháború keserves évei után, az 1926. októberében megtartott Közegészségi és társadalompolitikai országos értekezlet-en, majd az 1928-as 3. Egyetemes Tanügyi Con- gresszuson is hangsúlyozták a nyaraltatás szerepét a gyermekek tbc-prevenciójában. 5.5 Bőr- és nemi betegségek az iskolában Kisebb súlyúnak tűnhetnek a kültakaró tisztátalansága és kórokozói által keletkezett bőrbetegségek, viszont iskolai közösségekben sok gondot okoztak. A közművek kiépülése előtt még városon is kevés helyen volt fürdőszoba, nem volt egyszerű dolog a mindennapos tisztálkodás. Ezt bizonyítják az orvosi vizsgálatok megállapításai is. Juba Adolf vizsgálatában a fővárosi gimnazisták 3,7 %-át hiányos tisztaságúnak minősítette.67A helyzet vidéken sokkal rosszabb volt, pl. a mezőkövesdi mintajárás felmérése a gyermekek 13,1%-át, a gödöllői 20,7 %-át nem találta tisztának.68 Tanyán, külterületeken, ahol az emberek, köztük a gyerekek is naphosszat szennyezett környezetben dolgoztak, nagy fontossága lett volna az alapos fürdésnek. Ennek lehetősége azonban nem volt meg. A modern tanyai iskolák építésével jelentek csak meg az első fürdőszobák a tanítói lakásokban. A tisztálkodás legtöbbször a napi egyszeri mosdásban és este a lábmosásban merült ki, amit dézsában, mosdótálban vagy nyáron a kút mellett végeztek. A nagyobb „feltisztálkodás” hétvégén történt, télen teknőben, nyáron a lapályos állóvizekben. A 4-6 hetenként végzett hajnyírást házilag oldották meg. A mosdásra, hajmosásra, mosásra sokszor lágy esővizet és főzött szappant használtak. A városok lakosságának nagy része is az ősi paraszti tisztálkodást gyakorolta, hiszen kevés volt ott is a vezetékes vízzel ellátott fürdőszoba. A kedvezőbb higiéniát itt azonban egyéb fürdési lehetőségek is szolgálták. Az épített fürdők mellett a furdőkultúra terjedésével nyáron egyre népszerűbbek lettek természetes vizek is. Az iskolák törekedtek arra, hogy megteremtsék legalább a kézmosás lehetőségét. A városi iskolákban, különösen a bentlakásos intézetekben házi vízvezetékhez kapcsolódó mosdó és zuhany állt rendelkezésre. Gyakorlat volt az is, hogy hetente szervezetten vitték a gyerekeket a közfürdőkbe. Az iskolaorvosok és a tanítók minden adandó alkalommal sulykolták a higiéniai szabályokat, de fontos higiéniai szabályok fogalmazódtak meg sokszor az iskolai évkönyvekben és szülői értekezleteken is. Az egészségügyi rendszabályok előírták a reggeli mosakodást, a naponta többszöri kézmosást, a körmök rövidre vágását és tisztítását, reggel és este a fogkefével történő fogmosást, étkezés után szájöblítést, a fej és a haj tisztán tartását, gyakori fürdést, a ruha és cipő tisztán tartását, zsebkendő használatát a köpködés elkerülését. A tisztátalanság miatt sok problémát okoztak az élősdiek (fej-, ruhatetű és rüh) is. Ezek a kórokozók a kedvezőtlen higiéniai körülmények között voltak virulensek, gyakran okoztak gondot gyermekközösségekben, mint azt a következő adatok is bizonyítják. A gödöllői és mezőkövesdi egészségügyi mintajárásban a bőrbetegségek aránya 2,9, illetve 6,6 % volt 67 Juba Adolf: i.m. 68 Jelentés 1931: i.m.
