Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A magyar iskola-egészségügy története Fodor Józseftől 1945-ig
KÜHRNER ÉVA: A magyar iskola-egészségügy története 103 1930-ban. Gödöllőn a tanulók 7,6 %-a parazitával fertőzött volt.69 * Neuber Ede a debreceni gyermekek fejtető fertőzöttségét 30,6 %-ban jelölte meg™ Ezért azt ajánlották az iskolaorvosok, hogy a fiúk haját ne engedjék 2-3 cm-esnél nagyobbra nőni, illetve 10 éves koruk alatt a lányok se viseljenek 10 cm-esnél hosszabb hajat. A fertőzötteket, a környezetükben élőket és lakhelyüket fertőtlenítették, ruháikat elégették. Aki ellenállt, azt hatósággal vezethették elő. Főként az elemi iskolába járók körében időnként hajvesztéssel járó gombás hajbetegségek is járványt okozhattak, mint azt Nékám Lajos debreceni dermatológus 1929-ben észlelte Kelet-Magyarországon. Nagyobb járvány kialakulását a betegek számára rendelt sapka és kendő viselésével akadályozták meg. A harmincas évek végétől az iskolásvizsgálatok során az ország minden részében találtak nemi betegségek tüneteit hordozó gyermekeket. Neuber Ede debreceni vizsgálatai a gyerekek 2,2 %-nál bizonyított szifiliszt, 2,6 %-nál szifilisz gyanút és 0,55 %-ánál kan- kót.71 Következtetései szerint a veleszületett szifilisz mellett a tanköteles korú fiatalok a családon belül közösen használt, törülköző, ágynemű és toalett cikkek révén fertőződhettek. A nemi betegségek és az ezzel kapcsolatos tudatlanság ellen erőteljes mozgalom indult, amely élharcosa a 19. század végén megalakult Teleia Egyesület volt, mely azonos című lapja hasábjain kiterjedt egészségnevelési tevékenységet folytatott. A 20. század elején megjelent iskolai nemi felvilágosítás is jelentősen felerősödött a harmincas években. 5.6 Érzékszervek betegségei A tanulók esetleges érzékszervi károsodásait a kötelező szem és fül vizsgálatok során mérték föl. A vizsgálat eredménye megszabhatta a gyerekek ülési rendjét az osztályban, hiszen a rövidlátók, és nem tökéletesen hallók az első padokban kaptak helyet. Meglepő, hogy mennyi érzékszervi hibát szűrtek ki a sorozások alkalmával. Juba szerint a fővárosi gimnazisták 1 %-a mindkét, 5 %-a egyik fülére nem hallott tökéletesen.72 A tökéletlen halláshibával összefüggő beszédhibások arány 2 % volt. A mezőkövesdi mintajárásban a gyerekek 0,7 %-a volt nagyothalló, ugyanannyi fülbeteget találtak. A szem leggyakoribb betegségei a fénytörési hibák voltak, melyek iskolai ártalom voltát igazolja az a tény is, hogy azok inkább a felsőbb osztályosokra voltak jellemzőek. A szemorvosok összefüggést találtak az iskolai myopia (rövidlátás) és a rossz látási viszonyok, az iskolapad milyensége (asztallap-ülőke távolság, lejtés, tábla színe, csillogása), a fény jó irányból (balról) való beesése között. Juba vizsgálata alapján a budapesti diákok 6 %-a közel-, 8 %-a távollátó, 2 %-a kancsal volt, 1,5 %-ánál astigmatismust talált.73 Gödöllőn a látáshibák aránya 17 %, a szembeteg 1,4% volt.74 A mezőkövesdi mintajárásban a gyerekek 4,7 %-ának volt fénytörési hibája, 4, % volt szembeteg (trachomás). Sós a tanyai tanulók 7,9 %-ánál talált szemészeti elváltozást.75 69 Uo. 711 Neuber Ede: i.m. 71 Uo. 72 Juba Adolf: i.m. 73 Juba Adolf: i.m. 74 Jelentés 1930.: i.m. 75 Sós József i.m.
