Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
KÖZLEMÉNYEK - Deák Eszter: Zay Sámuel beadványa Komárom vármegyének (1802)
98 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) egésségekre való vigyázása az elöljárókba szinte olly szükséges, mint az igazságnak kiszolgáltatása.” Továbbiakban felsorolja „legfőbb okait a nyavalyáknak, mellyek a lakósok egésségét megrontják”, ezek: „a levegő égnek, ételnek, italnak s lakóhelyeknek egésség- telen voltok, az indulatok, rossz szokások, a tudatlan s meg nem visgáltatott Borbélyoknak, házalló, bűbájos, pénzt tsaló férjft és Asszony kuruslóknak orvoslások és végre a ragadó nyavalyák mérge." Kitér arra, milyen legyen a megfelelő lakóépület fűtése, szellőztetése, a temetők állapota, az elhullott állatok tetemének eltávolítása a városon kívülre, s kívánatos, „ ha az Ispotályt (melly reménységem szerént rövididön épülendő lessz az ügyefogyott betegeknek számára) jó magos helyen vagy éppen a városon kívül építtetik. ” Javasolja, hogy a levegőt szennyező mesterségek, mint a varga, szappanfőző, mészáros a városon kívülre települjenek, hogy a házakat tisztán tartsák, az utcák fel legyenek töltve, s a marhatrágyát mindig hordják ki a városból. Részletesen kifejti, milyen legyen a jó étel, ital, hogy készítsék és tárolják azt, továbbá fontosnak tartja a köztisztaság és közbiztonság javítását, foglalkozik a betegségek mentális okaival, a nép körében élő rossz szokások, hiedelmek káros hatásával. Kecskeméten olyan szeretetnek és köztiszteletnek örvendett a mindenre figyelő, s minden egészségkárosító körülményt szóvá tevő orvosdoktor, hogy amikor 1794 márciusában távozni akart a városból, nagyobb fizetéssel és juttatásokkal kívánták visszatartani, ám novemberben mégis elhagyta a várost, hogy elfoglalhassa Komárom vármegye másodfőorvosi székét, melyet haláláig betöltött. Tatán telepedett le és innen végezte két körzet, a tatai és a gesztesi járás egészségügyi ellátását. Komárom vármegye országosan ismert fizikusa orvosi teendői közé tartozott nemcsak a közvetlen gyógyító munka, de körzetei egészségügyi ellenőrzése, a seborvosok és bábaasz- szonyok munkájának irányítása, az emberek gyógyszerrel való ellátása, a gyógyszertárak ellenőrzése, a járványügyi védelem, az állatorvosi teendők ellátása, valamint az éves orvosi jelentések elküldése. E mellett tevékeny részese volt az a kor irodalmi-tudományos közéletének, orvosi és közhasznú egészségügyi könyveket fordított magyarra. Katona Mihály, Komárom vidéki ref. esperes úgy említi őt, mint „a Komáromi Musák” nagy mecénását, s elmondja, hogy a nyilván kísérletekre szolgáló "Machina Electricát boldogult Zay Sámuel Úrtól nyertük, egy reductorral és két fegyveres löveggel együtt. De a veszprémi Pápay Sámuel (1770-1827), a magyar irodalomtörténetírás atyja is említi őt a Kazinczyval folytatott levelezésében annak kapcsán, hogy egy 1784-i nyomtatványt (a József császár debreceni látogatása alkalmából született Felséges Fejedelem Esedezése címűt) Zay_Sámueltől kapta ajándékba.6 7 Tatai évei alatt 1799-ben fordította le Christian August Struve 1797-ben Hannoverben megjelent két művét: Noth-und Hülfs-Tafel. Vom tollen Hunds-Biss, von Giften, vom Verschlucken, vom Ersticken, és a Versuch über Kunst, Scheintodte zu beleben... címűt, s utóbbit ,,Holtnak láttzók’ meg elevenitése módja” címen kívánta megjelentetni, erre utalnak a korabeli sajtóban közzé tett hirdetményei, előfizetési felhívása.8 A tervezett könyv, amely a 18-19. század nagy orvosi problémájára, a tetszhalál jelenségére próbált magyará6 Katona Mihály: A föld' mathematika leírása. Rcv-Komárom, 1814. XX. p. 7 Kazinczy Ferenci levelezése. Kiad.rVáczy János. XI. köt. Bp.: MTA, 1901. 398-99. “Tudósítás. In: Magyar Kurír, 1800. január 15. Nr. 10. 150-152. Jelentés. In: Magyar Hírmondó, szeptember 17. 14. sz. 239-240. Vö. Hála, 1998. 632-633.
