Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
KÖZLEMÉNYEK - Deák Eszter: Zay Sámuel beadványa Komárom vármegyének (1802)
DEÁK E.: Zay Sámuel beadványa Komárom vármegyének 99 zatot adni, s egyben útmutatást adott volna az olvasóknak, hogyan lehet a tetszhalottakat az életbe visszahozni, azonban nem jelent meg.9 Röviddel ezután ültetett át magyar nyelvre, saját tapasztalataival kibővítve, egy másik nagy népszerűségnek és több kiadásnak örvendő német orvosi könyvet, J. Krause: Der medizinische Landpfarrer c. munkáját,10 és több évi próbálkozás után 1810-ben jelentette meg Falusi orvos pap címen.11 A fordítás feltehetően már 1800-ban elkészült. A Decsy Sámuel orvos kiadásában megjelenő bécsi Magyar Kurír már 1800. február 4-i számában hírt adott a könyv kiadásának tervéről,12 1801-ben pedig a Jelentések rovatban így tudósít Zay a könyvéről: „ Tudván azt, melly szerentsétlen légyen a falusi nép, az ö meg romlott egéssége vissza szerzésében; úgy hogy sok ezerekre menő helységeknek nem hogy belső vagy seb orvosa, de még tsak borbélya sints: fordítottam azért német nyelvből magyarra minden olvasni tudóknak ugyan, de főképpen a Tiszt, papi rend számára egy Falusi Orvos Pap nevű könyvet. ”13 A megjelent mű Elő-beszédében ezt írja: „Készítettem-is, jó Szívű Nemzetem! A ' te javadra egy Falusi Orvos Pap nevű könyvet. Sinor mértékül munkámnak választottam valami Német Országi On>os Doktor Krause J. Úrnak munkáját, mellyet igen sok helyen a ’ maga egész voltába meghagytam, imitt amott belölle kihagytam, másutt pedig rajta javítottam; majd ismét megtoldottam. A ’ második résztől fogva mind végig magam iminnen amonnan öszve szedett munkája, és véleménye. ” Ennek az egészségügyi útmutató könyvnek orvostörténeti jelentősége többek közötti megfogyatkozástól való elhalás c. fejezet, itt tesz említést ugyanis - magyarul először - a vérátömlesztés lehetőségéről.14 Dolgozott továbbá Hippokratész munkáinak fordításán, ami minden bizonnyal az első magyarításnak számít az 1830-as években megjelent Hippokratész-fordítás előtt. A Magyar Kurírban 1800-ban megjelent tudósítás szerin: „ ... a görög Hippokratésznek magyar nyelvű ki-dolgozásával is nem sokára kész leszek... a fordítás bizonnyal egyezőbb az eredeti görög munkával, mint az eddig akármelly nyelvre tett fordítások” - írja Zay.13 Ezen kívül, ahogy az alábbiakban közölt Komárom megyei beadványából és Széchényi Ferencnek írott leveléből értesülünk, a kínai orvoslás pulzusvizsgáló módszeréről is írt, illetve fordított, ami a kínai orvostudomány egyik első magyarországi említése — de ezek a fordításai nem jelentek meg és sajnos kéziratuk sem ismeretesek a mai kutatók előtt. Zay Sámuel itt közölt kézirata Széchényi Ferencnek szóló leveléhez (Tata, 1803. április 16.) csatolva található az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában.16 A latin nyelvű levélben, melyben a Széchényi által neki megküldött három kötetes katalógust, az 1802-ben "Hála, 1998. uo. 111 Der medizinische Landpfarrer, oder kurzgefasste medizinische Abhandlung und Heilart derjenigen Krankheiten, welche am meisten auf dem Lande Vorkommen. Leipzig, Landau, 1792. 11 Falusi orvos pap, vagy oily orvosi útmutatás, mellynélfogva leginkább a falukon uralkodni szokott nyavalyák orvosoltatnak. Mellyel minden valláson lévő pap uraknak seborvosoknak, és házigazdáknak készített a kiadó Z. S. (VIII, 284 1. és 2 lev.) Pozsony, 1810. Weber Simon Péter. 12 Magyar Kurír 1800. február 4. 13 Magyar Kurír, 1801. május 19. No. 40. 620-621. 14 Kiss László-Ozogány Ernő-Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok. Pozsony, 1994. (A Komáromi Tudós Társaság orvos tagjai.) 35. 15 Uo. 16 Föl. Lat. 1678. Tom. II. f. 240-242. A levél kiadása: Levélben értesítsen engem! Kortársak véleménye Széchényi Ferenc könyvtáralapításáról. (Az Országos Széchényi Könyvtár megalapításának 210. évfordulójára, megjelenés előtt)
