Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - Szentesi Réka: A fűzőviselet egészségügyi következményei
SZENTESI R.: A fűzőviselet egészségügyi következményei 75 század közepére egyértelműen nőideál lett.10 11 Ennek és a technikai fejlődésnek, a textil- és acélipar gyarapodásának köszönhetően ez a divatos ruhadarab a században egyre nagyobb tömegek számára vált elérhetővé. A század közepére a fűző elengedhetetlen ruhadarab lett a társadalom alsóbb rétegeiben is. „ Tight-lacing” A legtöbb orvos és ruhareformer elismerte, hogy a fűzőre a nők alkata miatt szükség volt, hogy támasztékot biztositson. Azonban sok hölgy visszaélt a fűző kínálta lehetőségekkel és igen szorosra fűzte a derekát. A fűzőzsinórok ezt a célt szolgálták, hiszen alapvetően nem lett volna rájuk szükség. Ugyancsak ebből a célból jött életre az acél bújtató lyuk. Sőt, gyakran a bújtató lyukak közelebb voltak egymáshoz a derékrésznél és plusz zsinórt használtak, hogy ezen a ponton még szorosabbra lehessen összehúzni. Továbbá a fűző befűzéséhez szükség volt egy segítő kézre is. Mindezek azt mutatják, hogy nem csupán alsóneműként és egyfajta melltartóként viselték a fűzőt, hanem, ahogy Dr. Thanhoffer Lajos nevezi: „karcsúzóként”.11 Könnyű belátni, hogy a fűző akkor karcsúsít, ha szorosan behúzzák. Különbséget kell tehát tenni a fűzés és a szoros fűzés, az ún. „tight-lacing” között. De pontosan mit jelentett a szoros fűzés? Ennek a megállapítása nehézségekbe ütközik: hiába vannak adataink arra vonatkozóan, hogy hány centiméter volt az illető derékbősége befűzve, ha nem vagyunk tisztában a természetes derékbőségével, nem lehetünk tisztában a fűzés mértékével sem. Ugyanígy nem ad biztos támpontot az sem, ha tudjuk milyen méretűek voltak a fűzők abban a korban. Manapság a média és a divat által sugallt ideális női alak méretei 90-60-90 centiméter.12 Természetesen ez a három szám inkább a megfelelő arányokat hivatott jelezni. Külföldi adatok alapján az 1890-es években az ideális nőalak mérete a 96-45-96 centiméter volt. Ezek az arányok egy nagyjából 68,5 centiméter természetes bőségű derékra utalnak. 13 Ez azt mutatja, hogy ebben az esetben a természetes derékbőség és a fűzött derékbőség között 23,5 centiméteres különbség volt a cél, amely által létrejöhetett a divatos sziluett. Dr. Thanhoffer Lajos derékbőségre vonatkozó adatai bár szintén drasztikusak, valamivel reálisabbnak tűnhetnek. A doktor szerint a fűzött és a nem fűzött derékbőségek között 10-15 centiméteres különbségek voltak. És ha mindez nem lenne elegendő, a hölgyek gyakran 15-18 centimétert is letagadtak eredeti méreteikből, amikor megadták azokat a fűzőkészítőnek, így kisebb méretet viseltek a kelleténél.14 Ahogy a modern korban nők ezrei kínozzák magukat testileg-lelkileg az áhított arányok elérése végett, ugyanúgy éltek vissza a tárgyalt kor hölgyei a fűző adta lehetőségekkel, hogy testüket a lehető legnagyobb mértékben közelítsék az ideálishoz. Plasztikai sebészeti beavatkozások, a testmozgás adta lehetőségek, egészséges táplálkozási ismeretek hiányában és persze a divat diktálta szabályok miatt nyúltak a szoros fűzés gyakorlatához. A 10 Steele, Valeric: The Corset, A CulturaI History. New Haven, London, 2007. 36. 11 Dr. Thanhoffer Lajos.- Anatómia és divat. Budapest, 1901.83. 12 Mcllbőség-derckböség-csípőbőség 13 Martin, Peter: Wasp Waists- a Study of Tight-Lacing ind the 19th Century and its Motives. (http://www. corscts.de/WASP_WAISTS __A_Study_of_Tightlacing.php) (letöltés időpontja 2010.03.10.) 1 4 Dr. Thanhoffer Lajos: Anatómia és divat. Budapest, 1901.96.
