Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Balázs Péter: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem 1780. június 25-i ünnepélyes megnyitásáról
BALAZS P.: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem megnyitásáról 183 A Királyi Egyetem Szenátusa a Ratio Educationis vonatkozó része (I. Rész, I. Szakasz, II. Fejezet, XIV-XXIV.§) szerint az egyetem első számú oktatásigazgatási szerve, az államhatalom és az egyetem közötti kapcsolat letéteményese. Tagjai: az elnök, a négy kar, továbbá a humaniórák és a szabad tudományok igazgatója (director artium liberalium et humaniorum), akik mind az uralkodótól nyerték kinevezésüket, és a szenátushoz még egy jegyző is tartozott. Az elnök, Patachich Ádám (1717-1784) hivatali pályafutása kezdetén 1751-től 1758-ig Bécsben a Magyar Udvari Kancellária tanácsosaként és címzetes püspökként szerezte első államigazgatási tapasztalatait. Képességeinek és udvarbeli ismertségének nyilvánvalóan szerepe volt abban, hogy Mária Terézia 1760-ban nagyváradi püspökké nevezte ki. Újabb állomásként 1776-ban a kalocsai érsekség élére helyezte, majd 1777-től a Királyi Egyetem Tanácsának elnökévé tette. A Ratio Educationis szerint (IX.§) felette is állt még egy „politikai hatóság” a hierarchiában, nevezetesen „a királyi egyetemnek és a tanulmányi ügyeknek Magyarországon legfőbb vezetője " (supremus studiorum per Regnum Hungáriáé director). Ez a személy a Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának elnöke volt, aki azonban az egyetem ügyében tényleges hatáskört nem gyakorolt, az ország összes többi tanintézetével ellentétben. A rendelet a karokat kötött sorrendben rögzíti (teológia, jog, orvosi, bölcsészeti), és hangsúlyozza, hogy ezt a rendet kell követni, amikor az elnök megadja a szót a tanácsban a karigazgatóknak. Valójában tehát itt egy eljárási rangsorral állunk szemben, a hittudományi kar primátusával, de figyelemre méltó, hogy a jogi kar után az orvosi következik. A társadalom- és természettudományok (humaniórák és a szabad tudományok) oktatásigazgatási egysége nem egyetemi karként működött, itt ugyanis csak alapozó képzettséget lehetett szerezni, amely egyébként érdemben megfelel a jelenleg hatályos felsőoktatási törvényünk felsőfokú alapképzésének (8). Ezek az intézmények az egyetem nélküli városokban (Győr, Nagyszombat, Kassa, Nagyvárad és Horvátországban Zágráb) önálló akadémiaként (ld. az alábbiakban) működtek. Pest város hivatali elöljárósága, a Magisztrátus, a városba vonuló díszmenetet a Hatvani Kapunál fogadta, rövid latin nyelvű szívélyes köszöntéssel. A Hatvani Kapu az egykori Hatvani utca, a mai V. kerületi Kossuth Lajos út tengelyében állt a kiskörút gyűrűjén belül. „ Ettől a kaputól a hintát egy egyenes utcán és egy téren át a hajóhídhoz irányították. Az útvonal mentén mindkét oldalon a város fegyveres polgárai álltak, különböző egyesületeik zászlói alatt, és a hintám mellett haladva az egyik egységtől a másikig kísértek úgy, hogy ez a váltott kiséret egészen a hajóhídig tartott. A gimnáziumok tanuló ifjai is felsorakoztak azon a téren, amelynek egyik végében a minorita Ferencesek, a másik végében a Királyi Kúria épülete állt, és a Városháza előtti nagy téren a helyőrség parádézott, akik a szokásos katonai üdvözléssel tisztelegtek előttem A minorita Ferencesek temploma, amelyet 1741-ben szenteltek fel, ma is ugyanazon a helyen áll a fővárosban. Az egykori Királyi Kúria (legfőbb bíróság) épületének nevét ma már viszont csak a Kúria utca őrzi a Ferenciek terétől délre. A két épület között állt a gimnáziumok ifjúsága, indokoltan többes számban (die Schul-Jugend des Gymnasii), hiszen Pesten ekkor már több ilyen tanintézmény is működött. Az elsőt egyébként a piaristák alapították 1717-ben. A régi pesti városháza, amelyet 1702-10 között építettek, az előtte elterülő térrel együtt a ferencesek templomának a Kúriával ellentétes oldalán állt. Az épületet különben a XIX. században lebontották. Állandó hajóhíd 1769 óta kötötte össze Pestet és Budát, metrikus egységben 9 méter szélességben és 445 méter hosszúságban. Ez utóbbi később 422 m-re rövidült azáltal, hogy a híd konvex ívét „kiegyenesítették”, amelyet ko
