Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Balázs Péter: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem 1780. június 25-i ünnepélyes megnyitásáról
184 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) rábbi megfontolás alapján túlzott mértékben állítottak szembe a Duna sodrásával. A budai oldalon a hídfő a mai Várkioszk előtti Ybl Miklós téren volt. Innen a menet a Vízivároson keresztül, a Bécsi Kapun át érkezett a várba, a királyi biztos szálláshelyéhez. „ ...végezetül 9 óra tájban érkeztem gróf Batthyány házához, amelyet részemre nem messzire a Vízivárosi Kaputól jelöltek ki, ahol mindazon ideig, amíg Királyi Biztosi feladataimat teljesítettem egy egész gránátos század állt díszőrséget. " Pálffy a Vízivárosi Kaput (Wasser-Thor) kétféle értelemben használja. Az első említés magának a Vízivárosnak az egyik kapuját jelenti, amely a II. kerületben a Vízivárosi téren állt a mai Külügyminisztérium épületének szomszédságában. A fenti szövegben említett kapu azonban nem ez volt, hanem az, amelyik a Vár belső területéről a Vízivárosra nyílt, a mai Dísz tér 17. számú épület helyén. Valójában ennek közelében épült a Batthyány palota 1744-48 között, és ma a Dísz tér 3. számú háznak felel meg. „Ennél a háznál újabb fogadás következett, ahol a feljáratnál az Akadémiák és Gimnáziumok professzorai illetve igazgatói álltak, majd a Rector Magnificus egy nagyon szép latin üdvözletei intézett hozzám. Ezután az összes jelenlévők, a professzorok, igazgatók és más vendégek, felkísértek a fogadóterembe, ahol a káptalani és vármegyei, valamint szabad királyi városi küldöttségek mutatkoztak be, akik mind azért sereglettek ide ilyen nagy számban az ország minden szegletéből, hogy örvendező részesei lehessenek a pompás ünnepségnek. ” Pálffy nem említi a „Méltóságos Rektor Úr” nevét, aki Pauler szerint a „hírneves vegyész, Winterl János Jakab” volt. Az osztrák-német Winterl (1739-1809) a Nagyszombatban 1769-ben alapított orvosi karon 1770-től nyert professzori kinevezést a botanika és kémia tanáraként. Hatszor választották dékánnak 1773-1789 között, és a rektori tisztséget az 1779/80-as, illetve az 1790/91-es tanévben is viselte (9). A rektor, az uralkodót (államot) képviselő Patachich Adám szenátusi elnökkel ellentétben, az egyetem belső oktatási igazgatóságát, az Akadémiai Magisztrátust (vagy rektori tanácsot) elnökölte. Az „akadémiai hatóság” tehát önkormányzati szerv volt a mai fogalmaink értelmében. Egy-egy éves hivatali időtartamra, a rektort a teljes tanári kar, a négy dékánt és a helyettes dékánokat (seniores) a karok tanárai, „a szabad és nemes művészetek protodirektorát” az egyetembe inkorporált akadémia tanárai választották. A rektori tanács titkárának hivatala állandó volt, királyi kinevezéssel, határozott időtartam nélkül. A gimnáziumok és az akadémiák többes számú alakját a német szövegben Pauler nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja, mivel szerinte a királyi biztost „a ház pitvarában az egyetemi testület és a nemes akadémia növendékei fogadták.” Gimnáziumok esetében a többes szám nem okozhat gondot, hiszen ezekből nem csak egy működött Pesten és Budán. Másfelől, a fentiekben említett Budai Főgimnázium latin neve is Academicum et Universitatis Collegium volt. Ezt a Nemesi Akadémiával együtt értelmezve nincs szükség további nyelvtani magyarázatra. Végül érdemes megemlíteni, hogy június 24-én a királyi biztos kellemes élménnyel zárta az eseményekben gazdag napot: ,,A legnagyobb rendben így végződött tehát az ünnepség első napja, amelynek zárásaként az estebéd ideje alatt egy számos hangszeren játszó zenekar nagyon kellemes éji zenét szolgáltatott. ” Másnap reggel a Batthyány háznál röviddel 7 óra után már nagyszámú küldöttség és vendégsereg gyülekezett. Nyolc óra tájban érkezett a Királyi Egyetem Szenátusának négyfős küldöttsége. Az Orvosi és Bölcsészeti Kart a szenátusi igazgatók, a Teológiai és Jogi
