Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Balázs Péter: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem 1780. június 25-i ünnepélyes megnyitásáról
182 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) „Annak érdekében, hogy beszámolómat a legnagyobb részletességgel terjeszthessem elő, nem szándékozom elállni a kisebb jelentőségű körülmények bemutatásától sem, így ennek megfelelően azokkal az első tiszteletadásokkal kezdem a jelentést, amelyekkel engem, mint ezen ünnepélyes avató ünnepségre legkegyesebben kiküldött Királyi Biztost fogadtak". Ezek a részletek (mint például a városba bevonuló, 48 hintóból álló ünnepi menet egységeinek sorrendje, az ágyúlövések és a díszsortüzek száma, stb.) oktatásigazgatási és orvostörténeti szempontból kevésbé lényegesek az utókor számára. Másfelől viszont az ünnepség érdemi részének leírása nagyon értékes információt tartalmaz a felsőoktatás korabeli társadalmi helyzetéről és szertartási rendszeréről. A beszámoló szövege — magyarázatokkal A bevezető mondat három intézményt jelöl meg, az egyetem mellett a Budai Főgimnáziumot és a Mária Terézia Nemesi Akadémiát. Az első kettő a polgári oktatás és nevelés intézménye, a harmadik a katonai képzés rendszeréhez tartozott. Ennek megfelelően az utóbbiról nem szólt az 1777. augusztus 22-én kiadottá nevelés- és oktatásügy rendje Magyarországon és kapcsolt tartományaiban című rendelet. Ismertebb neve a Ratio Educationis, amely a teljes latin cím (Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungáriáé et Provincias eidem adnexas) rövidített változataként használatos a történelmi és jogtörténeti forrásokban. Sajnos, a rendeletnek csak a bevezetését tartalmazza a Corpus Juris Hungarici elektronikus változata (5). Teljes szövege azonban, jó minőségű fordításban nyomtatásban is elérhető (6), illetve a Magyar Elektronikus Könyvtárban is hozzáférhető (7). Pálffy első mondatában az egyetem, mint intézmény nem szorul különösebb magyarázatra, szemben a Budai Főgimnáziummal, amely a jelentésben latinul Institutum Generale Studiorum , németül pedig General Studium Institut. A Ratio Educationis vonatkozó szakaszai (XXXIII-XXXIX.§) különben erre az intézmény típusra az archigimnasium nevet használják. Budán a jogelőd gimnáziumot Széchényi György (1606-1695) esztergomi érsek alapította 1687. március 19-én. Az Academicum et Universitatis Collegium tehát egy évvel Budának a törököktől való visszafoglalása után kezdte meg működését. Mint a jezsuiták budavári gimnáziumát, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templom melletti épületben helyezték el (ma ezt a helyet a Hilton szálló épületegyüttese foglalja el). A jezsuita rend feloszlatásakor - 1773-ban - királyi katolikus gimnáziummá alakult, majd a Ratio Educationis rendelkezése értelmében Egyetemi Főgimnáziumként a Királyi Egyetemhez csatolták. Ilyen minőségében különleges jogállása volt az ország további főgimnáziumaihoz (Győr, Nagyszombat, Kassa, Nagyvárad, Zágráb, Pozsony, Besztercebánya, Ungvár és Pécs) képest. Visszatérve a jelentéshez, a királyi biztos Vác és Dunakeszi érintésével 1780. június 24- én érkezett Pest határához. Itt került sor az első hivatalos eseményre: „ Öt óra körül érkeztem Pest elővárosi részének határához, ahol két vármegyei bandérium, a Magyar Nemesi Testőrgárda két részre osztott lovasai, továbbá nagyszámú, a legelőkelőbb és legrangosabb vendégsereg a Magyar Rendek három legelső részéből, és a kalocsai érsek úr, báró zajezday Patachich, mint a Királyi Egyetem Szenátusának elnöke fogadott. Midőn utazó hintámból kiléptem, és átvezettek az ott felállított sátorba, rövid beszéddel üdvözölt, majd ezt követően a bevonuló díszmenet a következőképpen indult útjára
