Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Balázs Péter: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem 1780. június 25-i ünnepélyes megnyitásáról
EREDETI ÉS HITELES BESZÁMOLÓ A BUDAI KIRÁLYI EGYETEM 1780. JÚNIUS 25-1 ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRÓL BALÁZS PÉTER Nagyszombatban az egyetemet Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek (1616) és bíboros (1629) alapította 1635-ben. Pázmány keresztsége szerint református volt, 1538-tól lett katolikus, és 1587-ben lépett be a Jézus Társasága (jezsuita) rendbe. Alapításkor az érseki-jezsuita egyetemnek 2 kara volt, teológiai és filozófiai, amelyekhez a jogi kar 1767- től csatlakozott. Hagyományos európai értelemben azonban egy egyetemnek 4 karból kell állnia, így a teljes intézménnyé válás 3 év múlva következett be az orvosi kar megalapításával, 1769-ben. Az események ezután is sűrű sorrendben követték egymást, ugyanis XIV. Kelemen pápa (1769-1774) az egyetemet fenntartó jezsuita rendet 1773-ban feloszlatta. Ekkor az állam hatalmas kihívással szembesült, ugyanis az egyetemen kívül a legtöbb intézményt a középfokú oktatásban is (36 gimnázium és 15 kollégium) a jezsuiták működtették. A rend feloszlatása egyébként egy korszerű oktatási törvény kidolgozásának is hatalmas lendületet adott. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nevelés és oktatás nem egyházi belügy, hanem egyben állami feladat is. Jóllehet, ekkor még fel sem merült az állam és az egyház közjogi szétválasztása, az események azt igazolták, hogy az oktatási rendszer jelentős részének fenntartását az államnak kellett átvállalnia. Ennek gazdasági alapját különben a jezsuiták vagyonának lefoglalása biztosította, amelyből az állam tanulmányi alapot hozott létre. A folyamatok eltérő módon zajlottak az osztrák örökös tartományokban és a Magyar Királyságban. Utóbbiban ennek oka a protestáns felekezetek jelentős súlya és a magyar rendek nemzeti törekvései voltak. Mindezek részletezése azonban ennek a tanulmánynak a terjedelmi kereteit jelentősen meghaladná. Elegendő annyit megjegyezni, hogy az új tanulmányi rendelet az örökös tartományokban 1776-ban lépett hatályba, Magyarországon pedig, mint Ratio Educationis, 1777-ben. Az 1773-tól Magyar Királyi Egyetemmé alakult intézmény de facto Budára költöztetése 1777-ben történt, amikor a királyi palotában helyezték el. Mária Terézia királynő (1740- 1780) az alapítólevelet azonban csak 1780. március 15-én adta ki, amelynek ünnepélyes kihirdetése 1780. június 25-én, a budai királyi palota tróntermében történt. Magyar nyelvű részletesebb összefoglalást erről az eseményről először Pauler Tivadar (1816-1886) közölt 1880-ban A Budapesti Magyar Királyi Tudomány - Egyetem története című művében (1). A szerző korának kimagasló tekintélyű jogtudósa volt, akit az 1860/61-es tanévben a jog- tudományi karon dékánná, az 1861/62-es tanévben pedig rektorrá választottak. Közoktatásügyi és igazságügyi miniszter is volt 1870-75 között. A könyv megjelenésének évében a Magyar Tudományos Akadémia elnökhelyettesi tisztségét is betöltötte. Fennmaradt azonban egy eredeti, mindez ideig nem publikált 13 oldalas beszámoló is az ünnepséget meg
