Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)

KÖZLEMÉNYEK - Deák Eszter: Zay Sámuel beadványa Komárom vármegyének (1802)

DEÁK E.: Zay Sámuel beadványa Komárom vármegyének

101

fosztanak meg esztendőnként bennünket, és óh fájdalom gyakran szüléjeket együtt. Sem azon módról miképen lehessen annak elejét venni, mert az talám én reám nem is tartozik. Nem hozom elő a gyermekek testbeli neveltetések el mellőzését, úgy mint amelly miatt mind magok a magzatok rövid idejűek lesznek, mind pedig gyenge és rövid idejű magzatokat nemzenek: mert ennek már úgy is némellyekbe a kéntelenség, és szükség elejét vette, másokba pedig úgy is talám tsak az idő orvosolja meg. Elhalgatom sok szerentsétlen adózónéknak a szülés fájdalmai közt a bábától hijjába segittséget váró keserves sóhajtásit, minthogy azok magok is a szükség, és más környülállásoktól kénszeritetve nem lévén a helységektől semmi őket othon marasztó kötelező szabadságok, és fizetések, még akor is a mezei és más munkára kéntelenitetnek menni midőn az ő hasznos szántóvetőt, hűséges adózót, serény mester embert, vitéz katonát szülendő felebarátnéjok egyedül magára hagyatva, férjek, és sokszor tselédjeik is, a mezei s más munkára el vonatatva lévén gyötrődik a félelem és reménység közt a szülés fájdalmaival. Elhalgatom mondom ezt és ennek meg orvoslása módját és sok más Hazánk népességét akadályoztató történeteket, hanem egyedül a ízéi felé sietek.

Első és leghatalmasabb irigye az emberi életnek és a népességnek a lassú lépéseket járó öregség, melly is minthogy sem maga magát, sem minden eddig talált mesterségek meg nem ifithatnak, utollyára is az örök álomba bedül Hogy ne szóllyak a mesterségei tett és keresett halálok nemeiről, mellyekre a politzia vigyáz, második ellensége az életnek a vagy hirtelen magát kimutató nyavalya, vagy a lappangó betegség, és ennek vagy elmellőzött, vagy épen roszszul tett orvoslásából következett halál. Mellyet minthogy egészen ki irtani nem lehet, leg alább hogy hátráltasson, ez tzéllya mostani igyekezetemnek.

Tek. Ns. Vármegye! Az eddig való politika elrendelése az orvoslásnak erre a tzélra nem elég; az eddig valókból még a szenvedő emberiség nem láttya azt által, hogy az elöljárók érzik az ő nyomorúságát, mellynek érzésé mint meg annyi enyhítő balsam az ő sebjeiben. Vagy hogy a dolgot világosabban kimondjam, még eddig az orvosok elegendő számmal nintsenek. Tettek ugyan Hazánk Nagyjai a NS Vármegyék, és Sz. Királyi Városok bölts rendeléseket e részben is, rendeltettek belső, és külső orvosok a nép segítségére a városokon, és a falukon; de minthogy ezek is mindenkor mindenütt jelen nem lehetnek, minden beteget, nem tsak az hogy meg nem orvosolhatnak, de még tsak meg sem láthatnak. A helységekre kellene hát háramlani a dolognak, hogy t. i. azok tartsanak magoknak orvosokat, de azok nem tartanak vagy azért, hogy tehetetlenek az orvosnak fizetésére, vagy azért, hogy nem értvén az orvosi tudomány betses voltát, azt tsak úgy tartyák mint valami fölösleg való dolgot, melly nélkül az ember el is lehet, s vélte ennél fogva keveset gondolnak. így sem megy hát a dolog. Azért hogy ezen népesedést akadályoztató tsonkulás még is meg orvosoltasson azt gondoltam, hogy mivel Pap mindenütt van, minden nyavalyát a T. Papi Rend tud is meg elébb ö hozzá fojamodván mindjárt a nép a lelki segedelemért, és ő hozzá is vagyon a népnek leg nagyobb bizodalma; ennek kell egy világos orvos könyvet adni a kezébe, mellyel a sinlödő emberiségnek segítségül lehessen. Készítettem is ezen ízéiből egy Falusi Orvos Pap nevű könyvet rész szerént fordítással, rész szerént pedig hozzá adással.

Az eredeti munka német, mellynek ditséretére elég legyen annyit mondani, hogy a tudós, és messze terjedt Német Országba kevés idő alatt háromszor nyomtatódott ki. A toldás az igazításai, és valamelly embert elevenítő újj véleménnyel majd másé, majd enyim, mellyről a világ még ezután fog Ítélni. A rend, mellyet benne tartottam ez, leg először azon kérdéseket, amellyekel a beteget ki szokták kérdezni, mellynek egyik fő haszna az, hogy az ember annál fogva mind a nyavaját meg esmérheti, mind pedig, ha szükség a távol lévő orvosnak okos tu-