Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
Gaal Gy.: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József 57 képzés után - a tisztség betöltője. Őt a bukaresti születésű, 1898-ban doktorált Teleki Kálmán követi (1901-1904), majd 1904-től a dési születésű, 1895-ben doktorált Szegedy József következik. Mind Teleki, mind pedig Szegedy két-két évet volt műtőnövendék, majd a másodorvosi tisztséget is betöltötték. Teleki utóbb a Máramaros vármegyei Aknaszlatinán bányaorvosként dolgozott, Szegedyt viszont maga mellé vette Brandt a Vöröskereszt Kórházba. A professzor után az első tanársegéd, aztán a második segéd következett, végül 1897- töl a másodorvosok jöttek: 1897-1900: Wasserstrom Adolf, 1900/901: Teleki Kálmán; 1901-1904: Szegedy József; 1904/905: Sigmund József. Mindnyájan elvégezték korábban a műtői tanfolyamot. Wasserstrom dési születésű volt, s ott is kapott kórházi állást. Sigmund Józsefnek az apja 1877/78-ban volt műtőnövendék Brandt mellett, majd Gyaluban járási orvosként dolgozott. A fia, ifj. Sigmund József Kolozsvárt született, az Unitárius Kollégiumban tanult, s 1900-ban szerzett orvosdoktori diplomát. Ezután négy tanéven át volt növendék, míg megkapta a másodorvosi tisztséget. Az 1910-es években előbb Rimaszombaton kórházi sebészorvos, majd Besztercebányán főorvos. Az egyetem almanachjai évről évre felsorolják a műtőintézet növendékeit, de arra nem utalnak, hogy ki tette le a vizsgát, s szerzett sebészműtői oklevelet. Eleinte a rektori beszámolók is említik, hogy hányán voltak a tanfolyamra beiratkozva. Kik élveztek közülük ösztöndíjat. így megtudjuk, hogy az egyetem első tíz évében 20-an iratkoztak be a tanfolyamra, s 17-en szereztek diplomát42 43 44. Az első tanévekben egy-két műtőnövendéket sorolnak fel, közülük az egyik többnyire katonai főorvos, némelyikük más orvosi tanszéken tanársegédként alkalmazott. Az 1870-es évek végére - úgy tűnik - négyben állapították meg a növendékek számát, közülük kettő ösztöndíjas, kettő pedig „díjtalan” volt. Néha egy-két „állomás” betöltetlen maradt. A 80-as évek végén a növendékek száma hatra, a 90-es évek végén pedig nyolcra emelkedett. Miután 1887/88-tól nem tanévre, hanem félévre - a tanrenddel összekötve - jelentették meg az almanachot is, jól kivehető, hogy a hallgatók többsége a nyári szemeszterre iratkozott be, majd a következő téli szemesztert is elvégezte. így két tanévben szerepel, de összesen csak két félévet volt növendék. A 114 Brandtnál képzett mütőnövendékből4, még érdemes néhány személyre felfigyelni, olyanokra, akiknek a pályája - főleg kolozsvári viszonylatban - követhető. Akontz Antal fogorvosként működött Kolozsvárt. Anka Aurél katonaorvos lett, sebészeti munkáit Izsák Sámuel előszavával 2002-ben adták közre44 Bartha János Kolozsvár tiszti főorvosa volt a századfordulón. Dax Albert utóbb a szemészetre szakosodott. Erdődy Endre Nagysármáson lett járási orvos. Filep Gyula az első Kolozsvárt sub auspiciis regis (királygyűrűs) felavatott volt 1896-ban, később közegészségtanból egyetemi magántanár, belgyógyász, az 1933- ban megnyitott kolozsvári Református Kórház első igazgatója lett. Fogolyán Kristóf Sepsi- szentgyörgyön volt sebész, kórházigazgató.45 Genersich Gusztáv az egyetem gyermek42 Az egyetem története MDCCCLXXXI-hXXXU-ben, visszatekintéssel az MDCCCLXXII-LXXIII-MDCCCLXXXI- LXXXU-diki elsődecenniumra. Beszéd, mellyel Dr. Ajtai K. Sándor [...] ez egyetem 1881/2-diki tanévi Rectora az egyetem igazgatásáról lelépett 1882-diki szeptember 10-dikén. Acta anni MDCCCLXXXII-LXXXIII. 17. 43 Neveiket az Almanach-kötetekből másoltuk ki, névsorukat a Függelékben közöljük. 44 Anka Aurél élete és hadisebészeti munkássága. Kolozsvár, 2002. 265 p. 45 Vö. Nagy Lajos-Mester Nagy Levente: Dr. Fogolyán Kristóf, az első nagy háromszéki orvos. Orvostudományi Értesítő, 69. köt. (1996). Marosvásárhely, 1997. 296-298.
