Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
58 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) gyógyászati tanszékének a megalapítója. Gidró Jenő a Hunyad megyei Vulkánban bányaorvosként dolgozott. Groszmann Emil Aradon nyitott rendelőt. Huszár Lajos Breznóbánya kórházát igazgatta főorvosként. Jancsó Ödön már fél szemmel végezte az orvosit, s mégis sebész lett, élete végén a Református Kórház sebészeti osztályát vezette. Egyik fia, Béla fogorvossá képezte magát, de mint író szerzett hírnevet, s az 1940-es évek elején az orvos- történeti tanszéken töltött be tanársegédi állást. Matusovszky András Kolozsvárt volt járási orvos. Parádi Ferenc Désen lett kórházigazgató, orvostörténettel is foglalkozott. Péterffy István Marosvásárhelyen „operateur”-ként rendelt. Scheitz Vilmos és Tompa János Kolozsvár kerületi, majd tb. tiszti főorvosa volt az első világháborút megelőző időkben46. Az új sebészeti klinika Miután 1896 januárjától a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium átvette a kórházat teljes személyzetével és igazgatójával, ennek elnevezése is megváltozott: Magyar Királyi Tudományegyetemi Klinikák és Karolina Országos Kórház. A minisztérium 1896 novemberében építési bizottságot nevezett ki, melyben a tanügyi és a pénzügyi tárca, valamint az egyetem képviseltette magát. Az új épületek felhúzására a Külső-Alsó Szén (utóbb Mikó) utcai telket jelölték ki, melyen már állott az Anatómia és az Élettan két Hauszmann Alajos tervezte klinkertéglás épülete. Ezúttal a Korb Flóris és Giergl Kálmán terveit fogadta el az építkezési bizottság, s miután az országgyűlés előirányozta a szükséges összeget, 1897 őszén Reményik Károly cége hozzáfoghatott a területrendezéshez, a domboldal teraszos kiképzéséhez. A legalsó szintre, az utcával párhuzamosan a már meglévő Élettan-tömb folytatásában négy épületet helyeztek el: Sebészet, Igazgatóság, Belgyógyászat, Szülészetnőgyógyászat. Ezek 1899 őszére készültek el. A Sebészet egyemeletes tömbje 98 helyiséget zárt magába összesen 100 ággyal. Amfiteátruma 86 ülőhelyet biztosított. Nem sokkal az épület használatba vétele után, 1903-ban Kolozsvárt rendezték a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlését. Erre az alkalomra az orvosi kar minisztériumi támogatással egy tekintélyes emlékkönyvet jelentetett meg, melyben az egész egyetemet, de különösen az orvosi és természettudományos intézeteket mutatják be.47 Ennek a Sebészeti klinika című, fényképekkel és alaprajzokkal illusztrált fejezetét Brandt József írta48 Ebből idézünk: „A sebészeti klinika, mely 1897-1899-ben épült, egyemeletes épület, melynek középső részét a nagy műtőterem, egyúttal amfiteátrum foglalja el mellékhelyiségeivel együtt. Az udvar felőli főbejáratnál a bejáró betegek vizsgáló- és várószobái, továbbá az apácák ins- pekciós szobája és egy teakonyha foglalnak helyet a lépcsőház két oldalán. A lépcsőház és a tanterem előszobája között széles folyosó vonul úgy a földszinten, mint az emeleten, az épület két szárnyát kötve össze. 16 A Kolozsvárt működök és elhunytak adatai megtalálhatók: Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Ötödik, átdolgozott kiadás. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009. 47 Emlékkönyv a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudomány-Egyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei. [Szerkesztették: Udránszky László, Szabó Dénes.] Kiadta a Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Ministerium költségén a kolozsvári egyetem Orvosi kara. [Budapest], 1903. 481. m. 290-300.
