Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
Gaal Gy.: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József 45 versengett a székhelyért, de végül több érv szólt a kolozsvári elhelyezés mellett. Kolozsvár a más egyetemektől legtávolabb eső, nagy kiterjedésű országrész központi városa volt, ahol már a 16. századtól három felekezeti tanintézet (unitárius, katolikus, református) teremtett hagyományokat. Múltjukban még egy 1581 -es egyetem-alapítás emléke is szerepelt. Apáczai Csere János 1658 őszén kidolgozott és Barcsai Ákos fejedelemhez eljuttatott akadémiai tervezetében már az orvosi kar létesítése is felmerült. De számításba jöttek az 1859 óta működő Erdélyi Múzeum-Egylet egyetemi képzésben is segítséget nyújtó gazdag gyűjteményei, könyvtára, s mindenekelőtt a megürülő épület. Ugyanis az unió nyomán megszűnt az Erdélyi Főkormányszék (Gubernium), s annak kettős - még jezsuiták emeltette - épülettömbje szabaddá vált, befogadhatta az új intézményt. Két kar már amúgy is működött: a Királyi Jogakadémia és az Orvos-sebészi Tanintézet csekély befektetéssel egyetemi karrá alakulhatott. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1869 szeptemberében, három napos kolozsvári látogatásán meggyőződött róla, hogy az egyetem felállítása indokolt és megoldható, úgyhogy 1870. május 11-én a parlament elé terjesztette törvényjavaslatát Kolozsváron országos egyetem felállítása tárgyában. A törvényjavaslatot a következő miniszterek még átdolgozták, a parlament mind halogatta a napirendre tűzést. Úgyhogy végül az 1872. május 29-én kelt királyi rendelet engedélyezte az egyetem felállítását. A parlament csak októberben adta meg jóváhagyását. A megnyitó ünnepségeket az első rektorbeiktatással egyszerre, 1872. november 10-én tartották. Az egyetem négy karral (Jog- és államtudományi, Orvosi, Bölcsészet- nyelv- és történettudományi, Matematikai és természettudományi) működött, első tanári karában 40 rendes és rendkívüli tanár valamint 11 tanársegéd szerepelt. Az első tanévre 284-en jelentkeztek, közülük 174-en a jogi, 51-en az orvosi, 22- en a bölcsészeti, 37-en pedig a matematika-természettudományi kart választották5. Az Orvosi kar 11 tanszékkel indult, közülük 8-an az Orvos-sebészi Tanintézettől pályáztak át: Brandt József - sebészet, Czifra Ferenc - bonctan, Genersich Antal - kórbonc- tan, Machik Béla - belgyógyászat, Maizner János - szülészet, Schulek Vilmos - szemészet, Török Aurél - élet- és szövettan, Mina János rendkívüli tanár - állatjárványtan és állati rendészet. Hárman Budapestről jöttek: Ajtai K. Sándor - kórgyógytan, Fodor József- törvényszéki orvostan, Plósz Pál rendkívüli tanár - élet- és kórvegytan. Közülük számosán távoztak a fővárosi egyetemre: Fodor József, Plósz Pál, Ajtai K. Sándor (pedig kolozsvári születésű volt), Genersich Antal, Schulek Vilmos, Török Aurél. Egy negyedszázad elteltével már csak Brandt József képviselte az alapítók nemzedékét. Az egyetemmé szervezés az orvosi oktatás terén eleinte legfeljebb a tanrendben hozott változásokat. A helyiségek a régiek maradtak. A kórházi osztályok keretében folyt a gyakorlati képzés, néhány elméleti, preklinikai tanszék a jezsuita-piarista épületekben kapott helyiséget. E karon még három évig folyt a kimenő sebész-nemzedékek képzése is. S ide tartoztak a gyógyszerész-tanfolyam másodéves hallgatói (az első évet a matematikatermészettudományi kar keretében végezték). Tizenöt év után kezdődött e kar „kiépítése”, s több mint negyed század telt el, míg a kórházi osztályok az újonnan felépített klinikák keretében méltó és megfelelő elhelyezést kaptak. Az orvostanárok mindegyike az oktatás mel5 Az egyetem alapítására és történetére vonatkozóan lásd: Márki Sándor: A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem története 1872-1922. Szeged, 1922.; Erdély magyar egyeteme. [Szerk.: Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos.] Kolozsvár, 1941.; Gaal György: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1872-1945) korszakai. In: Gaal: Egyetem 38-135.
