Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
46 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) lett magánpraxist is folytatott, e téren versenytársak voltak. Jóformán csak az egyetem keretében számítottak egyik-másik tárgy oktatójának, pacienseik nagy részét általános ellátásban részesítették. Az első tanári karnak Brandt József volt a leghűségesebb és sokáig legtekintélyesebb tagja. A kolozsvári arisztokrácia orvosának tartották. Sebészi szerepköre csak azután vált hangsúlyozottabbá, hogy az 1880-as években a belgyógyászat legkeresettebb képviselője az új szellemet hozó Purjesz Zsigmond professzor lett. Brandt pályakezdése A Brandt család származásáról nagyon keveset tudunk. Az erdélyi szászok közé tartoztak6. Maga Brandt professzor mindig Pósfalvát jelölte meg szülőhelyeként, születési idejét pedig életkorából következtetve 1838-nak vagy 1839-nek7 tüntették fel. Egyetlen lexikon sem közli születése hónapját, napját. De még Pósfalva sem található meg a térképeken, minthogy akkoriban ilyen falu nem létezett. Valószínűleg ő fordította, magyarította így a szászok Puschendorf helységnevét. Ennek hivatalos magyar megfelelője már a 14. századtól a Postelke, később Pócstelke. Ez egy Medgyeshez közel eső kis szász lakosságú falu, egykor Kis-Küküllő megye Dicsőszentmártoni járásában feküdt, a Nagy-Küküllőbe ömlő Pócs patak mentén. Mai román elnevezése Päucea. Az természetes, hogy a gyermek Brandt Józsefet szülei a 6 km-re fekvő Medgyesre vitték tanulni. Itt a kettős várfallal körülvett gótikus templom udvarán működött a német tannyelvű gimnázium. Az első osztályokat ebben járta. Tizenhat évesen aztán Kolozsvárra került nevelőnek, s közben magánúton végezte gimnáziumi tanulmányait az Unitárius Kollégiumban, 1859-ben érettségizett8. Kolozsvárt nyilvánvalóan eljegyezte magát a magyar kultúrával. Későbbi visszaemlékezése szerint a kollégium híres magyartanára, egy ideig igazgatója, Nagy Lajos segítette a humán tárgyak elsajátításában. Nagy nevéhez fűződik a Mátyás-szobor felállítására tett javaslat. A reáliákban viszont Pap Mózes irányította. Mindketten részt vettek a szabadságharcban, Göttingenben folytattak tanulmányokat, s az egyházi főjegyzői tisztségre emelkedtek. 6 A család egyik oldalági leszármazottja úgy tudja, hogy a család egyik őse lutheránus papként Németországból költözött Erdélybe, s itt olvadt be a szászságba. A szászok a családot nem is tekintették magukénak, mert sem a Joseph Trausch összeállította lexikon (Schriftsteller-Lexikon oder Biographisch-Literarische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen, I. Band. Kronstadt 1875.), sem pedig ennek kiegészítése Friedrich Schullertől (Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen, IV. Band, Hermannstadt, 1902) nem tartalmaz Brandt nevű szerzőt. 7 A lexikonok többsége Szinnyei József életrajzi lexikona nyomán az 1838-as születési évszámot közli, viszont Krücken-Parlagi Das Geistige Ungarn c. életrajzi lexikonában (Wien-Leipzig, 1918) az 1839-es évszám található, ezt vésték a sírkőre is. A halálakor emlegetett 73 éves kor szintén ezt valószínűsíti. Nagyon kicsi az esély, hogy a szülőfalu keresztelési anyakönyvét valamelyik állami levéltárban fel lehessen kutatni, s az esetleges bejegyzés alapján a pontos dátum kiderüljön. 8 Brandt legrészletesebb életrajzát orvosi pályakezdésének 40. évfordulója alkalmából az Erdélyi Lapok közli fénykép kíséretében. Vö. Dr. [Konrádji [Dánie]l: Brandt József. Erdélyi Lapok, II. évf. (1909) 3. sz. 49-51. Az Unitárius Kollégiumnak az Állami Levéltár kolozsvári fiókjánál őrzött megfelelő évekre szóló anyakönyveiben nem található Brandt neve, bizonyára azért, mert magánúton tanult. Brandt nagynénje, Brandt Róza akkor már kézdipolyáni Simon Elek tekintélyes kolozsvári polgár, utóbb polgármester felesége volt. Gyászjelentése szerint 1898. június 9-én élete 84. évében halt meg Kolozsvárt, lutheránus szertartás szerint temették.
