Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Bogdán Melinda: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda
Bogdán M.: Gniby Dávid - egy orvostörténeti legenda 35 tött mutatványait, melyeket, szép szónoklatra nem igen ügyelvén, gyakran kérdésekkel szakít félbe, és ezzel fél sokratikus fél technikus oktatási modorának a gyakorlati hasznavehe- tőség határozott bélyegét kölcsönözi. ”80 (XYZ 1859, 760.) Gruby számolt be Blanchard- nak, hogy saját laboratóriumában tartott előadásaira, ahol „a legparányibb szervezetek nagy világa - a mikroskopia — ütötte fel tanyáját", nemcsak neves orvosok, hanem külföldiek: angolok, skótok, norvégok svédek is nagy számmal jöttek. A hallgatóság között volt Delafonde is, aki később Alfortba hívta.81 Blanchard megjegyzi: valótlanul állítják sokan, hogy két magyar, Mandl és Gruby volt a mikrográfia meghonosítója Franciaországban.82 Előttük már Raspail 1830-ban, Donné 1831-ben, Chevalier pedig 1839-ben könyvben is ismertette a mikroszkóp orvosi felhasználását.83 Mint arra már fentebb utaltam, Grubyval - és a mikroszkópos fotografálással - kapcsolatban nem hagyhattam figyelmen kívül Mandl idevágó műveit sem. 1839-es munkájának elemzése nyomán már most világos, hogy az általa ,/nicrographie’’-ként emlegetett ábrázolások nem fotográfiák, hanem a szerző rajzai, ill. az ezek után készült sokszorosított grafika. Emellett szól nemcsak a Daguerre találmányára történő bármiféle utalás hiánya, hanem az olyan kitételek, mint „les planches consacrées á mes recherches, par les dessin des auteurs, publiés sur le mérne sujet", továbbá a dessin szó alkalmazása az illusztrációkra. Mandl azt is megjegyzi, hogy nem csupán a saját, hanem a mások kutatását - így mikroszkopikus rajzvázlatait is - feldolgozta szövegében. Gruby, a mikroszkopikus fényképezés előfutára? Gruby szerepét - konkrét hivatkozások nélkül - igen magasra értékelte a hazai fotótörténet: a mikroszkopikus fényképészet „előfutárának” titulálták, aki a „világ első mikrofo- tográfiáit” készítette el,84 sőt ő írta a világon az első mikroszkópos technikával foglalkozó könyvet.85 Sajnos ennek ellenére bizton állíthatjuk, hogy a mikroszkopikus fényképezés előfutára, vagy feltalálója sem Gruby volt. Daguerre 1839. január 6-án bejelentett szabadalma és a mikroszkóp összekapcsolása sokakban igen hamar felmerült, és gyakorlattá is vált. Maga Blanchard is megjegyzi ezt a tényt,86 kifejtve, hogy Alfred Donné már 1839-ben bemutatta a francia akadémiának a vörös vértesteket ábrázoló mikroszkopikus fotóját, melyet Léon Foucault-vdé együtt készített. 1840. március 9-én Vincent Chevalier ugyancsak az akadémián mutatott be napfénymikroszkóp segítségével készített nagyításokat: légy80 [Hirschler] XYZ 1859. 757. 81 Blanchard 1899. 61. 82 Uo. 83 Raspail 1830; Donné 1831 (ez a könyv Donné doktori tézise volt); Donné 1839; Chevalier 1839. 84 Pl. Jantsits 1990. 70. „A mikrofotografálás úttörője: ő készítette az első mikrofotogramokat.” 85 A legelrettentőbb példa egy Tudja-e Ön, hogy ki volt... ? Akikre büszkék lehetünk, című tudomány- és technikatörténeti sorozat egyik epizódja, amely a Tudja-e, hogy ki volt Gruby Dávid? címet viseli. Az is- meret(?)terjesztő tévéfdm szinopszisa szerint Gruby „a mikroszkopikus fényképezés feltalálója” [!], egyben „a véglények elismert szakértője” [1], „a Dumas-testvérek” [!] gyógyítója, akinek „hagyatékában 15000 képet őriznek” [!!]. (DEGA Film Stúdió). 86 Blanchard 1899. 60.
