Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Bogdán Melinda: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda
28 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) Gruby legfontosabb életrajzi adatai Gruby Dávid Kisbéren, Bács-Bodrog vármegyében született 1810. augusztus 20-án és Párizsban halt meg 1898. november 14-én. Szegény, sokgyermekes falusi zsidó családból származott. Középiskolai tanulmányait a pesti piaristáknál végezte, nem a legjobb eredménnyel, majd Bécsbe ment.32 Egyetemi tanulmányait Bécsben folytatta 1831 és 1839 között, tanárai között volt Carl Rokitansky és Joseph Berres. Az orvosdoktori fokozatot 1839. augusztus 6-án nyerte el. Doktori téziseiként a forrásvíz és a Duna-víz dietétikai és gyógyászati hatásáról írt munkáját tartják, ami elveszett. (Ez a munka azonban nem veszett el, ahogy Bartók és utána mások említik33 34 35, hanem megjelent a bécsi Medizinisches Jahrbuch- ban).3A Kisch kutatásai azonban kimutatták, hogy a tényleges „thema disputatum” vagyis a védés tárgya az „observationes microscopicae” volt. (Kisch 1954, 202) Ez volt legfontosabb könyve, az Observationes microscopicae ad morphologiam pathologicam,35 amely az első mikroszkopikus patológiai kézikönyvnek számít, és amely már akkor élénk nemzetközi visszhangot váltott ki. Le Leu szerint nemcsak medicinae doctor, hanem szemorvosi oklevelet is szerzett, amelyet ő még látott Grubynál. Tanulmányai végeztével utazást tett Londonban és Párizsban, tehát már végleges kiköltözése előtt tájékozódott a francia fővárost illetőleg. Bécsben egyetemi állást kínáltak fel számára, amelynek feltétele a katolizálás lett volna. Ezt a feltételt Gruby nem fogadta el. A Bécsbe látogató Philibert-Joseph Roux, a párizsi Hotel-Dieu sebész főorvosa36 37 38 39, aki látta Gruby anatómiai preparátumait, azt tanácsolta, hogy menjen Párizsba.’7 Bár gyakorló orvosként bizonyára el tudott volna helyezkedni Bécsben is, ám Párizsban kutatásai folytatását remélte. Tudományos munkásságának eredményeit elsősorban az 1840-es években és az 50-es évek első felében érte el. Patológiai kutatásokat végzett a párizsi lelencház kórházában, később barátja, Onésime Delafontf8 segítségével az alforti állatorvosi iskolán. Együttműködésüket számos közös publikáció is bizonyította. 1841-től saját laboratóriumot rendezett be, külföldi medikusoknak tartott előadásokat, Alfortban órái is voltak, ám egyetemi katedrára soha nem hívták meg. (Kisch véleménye szerint nemcsak származása, hanem aránylag rossz francia nyelvtudása és idegen akcentusa is közrejátszott ebben.) 1846. december 1-től idegen állampolgárként állandó lakhatási engedélyt nyert Párizsban, 1848. március 28-ánj9 - más adatok szerint május 32 Magyary-Kossa 1995. 53. 33 Bartók 1932.484. 34 Gruby Dávid: Über den dietätischen und pharmazeutischen Gebrauch des Quell-Brunnen-, und gereinigten Donauwassers. In: Medizinische Jahrbuch des K. K. Österreichischen Staates 20. 1839. 567-586. Bartók abban is tévedett, hogy a tézisek címe A víz hatása az állati szervezetre volt. 35 Kisch 1954. 200-202. Kisch rámutatott arra is, hogy a műnek kétféle címlapja volt: Observationes microscopicae ad morphologiam pathologicam. Auctore Dr. Davide Gruby, Vindobonae, apud Singer et Goering 1840. illetve Morphologia Fluidorum pathologicorum. Tomi primi pars prima. Auctore Davide Gruby. Accedunt Tabellae septem et Tabulae litho sculptae quinque. Vindobonae, apud Singer et Goering, 1840. 36 Philibert-Joseph Roux (1780 - 1854) sebész professzor, a francia orvosi akadémia tagja, és többek között a bécsi orvosi társaság (Gesellschaft der Ärzte) kültagja. 37 Bartók 1932.484., Kisch 1954.208. és Zimmer 2008.48. 38 Henri-Mamert-Onésime Delafond (1805 - 1861) 1833-tól az alforti állatorvosi iskola patológia-, terapeutika- és közegészségügy-professzora, 1860-tól haláláig a főiskola igazgatója. 39 Zimmer 2008. 48.
