Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére

Péter II. M.: Az 1770-es Egészségügyi Főszab ályzatot megelőző erdélyi javaslatok 73 költöttem, nincsen, aki mellettem, felálljon és mind Isten, mind felséges uram, mind édes hazám szolgáĥ jára alkalmatosaĥĥ volnék... " Elkeseredett a végsőig. De azért semmi igyekezetet sem fejtett ki praxisa érdekében, pedig a segítség nem hiányzott. Ha¡ler János gróf - 1734-től Erdély kormányzója - ismerve Felfalusi őseinek s egész rokonságának érdemeit, majdnem akarata ellenére kinevezte őt, kormányzósági rendes physikusnak. Ebben a minőségében bízták meg az erdélyi gyógyszertárak ellenőrzésével. A Ráday Levéltárban fennmaradt 1754-ben írt latin nyelvű levelében, kérte a szebeni gyógyszertárak felülvizsgálására fizetése megállapítását és kiutalását.

5

6 Végül a népes Teleki család egyik-másik tagja is olykor kikérte Felfalusi orvosi tanácsát is. Ezt mutatják a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában, valamint a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában lévő levelek.'' Az 1723. április 6-án Székelykeresztúron írt, Teleki Sándornak címzett levelében orvosságot ajánlott. Két, keltezés nélkül¡ levelében, pedig saját betegségéről számolt be. A Teleki Lászlónak címzett, 1737. június 24-én, Nagy Sajóról írt levelében a „Méltóságos Imperialis Gróf Úr! Nékem Nagy Jó Uram s' Pároñųsom" megszólítás után, instrukcióit és receptjeit olvashatjuk: „...a Prcescriptiot omni meliori modo el készítettem. Mellÿen s vagyñak ötféle orvosságok, úgy, mint: 1. Pilųlák, 2. Essentia, 3. Pulvis Digestionis, 4. Emplastrum, 5. Ungventum". Öregséggel és szegénységgel küzdve magas korban hunyt el. Pataki így értékeli Felfalusi orvosi tevékenységét: „... kezdetben nem volt jelentéktelen orvos. Nagy reményeket kötöttekjövőjéhez patrónusai és ő is többet várt, mint amennyit az élet beváltott Zoltán József (1712-1763) orvosdoktorra vonatkozó adatok: Kolozsvárt született 1712-ben. Apja, Zoltán Pál tekintélyes kereskedő volt, később nemességet kapott. Anyja nemes Lévai Anna. Tanulmányait szülővárosában végezte. Tíz éven keresztül tanítóskodott Bánffy Farkas három fia mellett. Csak 1741-ben, 29 éves korában kezdte meg peregrinációját. 1741. augusztus 31-én iratkozott be a hallei egyetemre,

v

) 1745. október 21-én, mint orvosdoktor promovált Utrechtben, Albinus tanárjának vezetésével „Inquisitio phys. path, in typos febrium intermittentium" c. tézisével.

6

0 1746-ban visszatért, br. Bánffy és br. Barcsai család udvari orvosa lett Piskiben, majd Hunÿađ és Fejér vármegyék „physicusává" választották meg.

6

1 1760-ban régi vágyát követve Kolozsvárt telepedett le, feleségével és 7 gyermekével, köztük József nevű fiával, aki szintén az utrechti egyetemen tanult,

6

2 később, pedig orvos lett. 5

6 * * * B/2 Ágens¡ levéltár (Budapest): Recursus Dömjeniani civiles 1. kötet: 1753-1754. nr. 291-292. * * * Orvostörténeti levelek: II. rész: Fodor István gyűjtéséből. Comm. ex Bibi. Hist. Med. Hung. 35 (1965) 9094. 5

8 Pataki Jenő: Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2004. 173176. 5

9 Szabó Miklós - Szögi László: i.m. 519, nr. 4559. 6

0 Weszprémi István: i.m, II: 353 és IV: 297, 317, 319, 983.; Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliográfiája 1472-1899, Budapest, A Társulat sajátja, 1900. 27, 167.; Henk G. van De Graat: A németalföldi akadémiák és az erdélyiprotestanizmus a XVIII. században,. H.n., Egyetemi fokú egységes Protestáns Teológiai Intézet, 1979. 244. 6

1 Pataki Jenő: Hazáját híven és serényen gyógyító szerelmetes orvos: Zoltán József 1712-1763. Cit. Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2004. 355-357. 6

2 Segesvári Lajos: Magyar református itjak az Utrechti egyetemen 1636-1836. Tĥeológiai tanulmányok 44 (1935) 30,35.37;