Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEWS
KÖNYVSZEMLE 245 A könyvet - amelyet Andre Hayna értő előszava vezet be - gazdag irodalomjegyzék, név- és tárgymutató, különösen az emigrációval kapcsolatos iratok fénymásolatát és olvasatát tartalmazó függelék, illetve egyedülállóan érdekes illusztrációs anyag egészíti ki. Mészáros Judit világosan fogalmazott, áttekinthetően szerkesztett és adatokban gazdag munkáját nem csupán a pszichoanalízis történetének kutatói, hanem az általános magyar tudománytörténet és szellemtörténet iránt érdeklődők is haszonnal és élvezettel forgathatják. Reméljük, hogy e műnek - tekintettel a benne foglaltak nemzetközi jelentőségére - hamarosan angol nyelvű fordítása is napvilágot láthat valahol. Magyar László András Offner, Robert (Hrsg.): Paulus Kyr: Die Gesundheit ist ein köstlich Ding. Ein ins Deutsche, Rumänische und Ungarische übersetzter und mit zeitgenössischen Bildern versehener und kommentierter Nachdruck des Gesundheitslehrbuches des Kronstüdter Arztes Paulus Kyr San¡ a ¡s Studium ad imitationem aphorismorum compositum. Item Alimentorum u¡res breųiter et ord¡ne Alphabetico posita;. Authore Paulo Kyr medico. Impressum in ¡nclyta Transylvanias Corona Anno 1551. Hermannstadt - Bonn, Schiller Verlag, 2010. 383, [1 ] p., ill. A hazai reneszánsz orvoslástörténet 16. század¡ korszakát ma már - sajnálatos módon - csak igen hiányosan ismerjük. Ennek alapvető oka a rendkívüli forrásszegénység, hiszen a korból mára viszonylag kevés kéziratunk vagy nyomtatványunk maradt fenn. Ez nem is csoda, mivel a kéziratok a legjobb esetben is csupán néhány másolatban terjedhettek, de a nyomtatványok száma sem léphette túl a néhány tucatot, esetleg néhány százat. Különösen igaz ez a szerény példányszám az erdélyi provenienciájú nyomtatványokra, amelyeket a nyugat-európai nyomdák sokszor csekély számú termékeivel összehasonlítva is szinte elenyésző példányszámban bocsátottak piacra kiadóik. Ennek okát elsősorban a visszafogott keresletben találhatjuk, hiszen a korabeli, olvasni tudó és fizetőképes vevőkör csak nagyon szűk körre terjedt ki. Ha ez a kijelentésünk igaz az általánosan forgatott olvasmányokra, akkor hatványozottan így áll a helyzet a speciálisabb érdeklődésre számot tartó, nyomtatott művekkel kapcsolatban. Mivel az alábbiakban egy 155l-es erdélyi orvosi kiadványról lesz szó, szükségesnek tartom, hogy röviden szóljak a magyarországi és az erdélyi könyvkiadás helyzetéről a 16. század első felében. A 15. század 70-es éveiben működött két, rövid életű budai ősnyomda kivételével Magyarországon 1529-ig (újabban előkerült nyomtatványok alapján feltételezhetően 1525-ig) nem létezett könyvnyomda. Az első újkori nyomdaalapításra ebben az évben került sor az erdélyi szászok központjában, Szebenben, ahonnan 1529 és 1551 között mindössze négy (vagy az újabb adatok alapján 1525 és 1551 között hét) nyomtatványról van tudomása a nyomdászattörténeti szakirodalomnak. Ebben a tipográfiában látott napvilágot 1530-ban a Magyarországon elsőnek számító, német nyelven nyomtatott orvosi könyv, a felvidéki származású Sebastian Pauschner Eine kleine Vnterrichtunge, wie mann sich halten soll, in der Zeitt der ungültigen Pestillentz című munkája, amely a pestissel szembeni viselkedésre vonatkozó orvosi tanácsokat tartalmazta (vö. Régi Magyarországi Nyomtatványok 10. tétel). A nyomtatványból ma egyetlen példány sem ismeretes, kéziratos, betűhíven másolt szövege azonban egy 17. századi gyűjteményes kötetben fennmaradt a nagyszebeni evangélikus egyház könyvtárában, ahonnan 1885-ben került elő. A könyvecske nyomdásza minden valószínűség szerint a későbbi szebeni városi jegyző, majd városi tanácsos, Lukas Trapoldner (?1547) lehetett. (Érdekességként jegyzem meg, hogy a szakirodalom ismer egy korábbi, Erdélyben írt orvosi könyvecskét is: a grazi orvos, Johann Salzmann (Salius) 1510-ben Bécsben kiadott De Praeservatione a pestilentia et ipsius cura címü munkáját. A könyv megjelenésekor a szerző éppen Szeben városának orvosi tisztét töltötte be, nevét pedig azzal írta be az erdélyi orvoslás történetébe, hogy szigorú, elszigetelő intézkedéseinek köszönhetően Szebent megmentette a korabeli Erdélyben tomboló pestisjárványtól. Ennek kapcsán született meg írása is, amely ugyan erdélyi vonatkozású, de mégsem erdélyi nyomtatvány.) A második magyarországi-erdélyi, tartósan működő nyomda, amelyet papírmalom is kiszolgált, már sokkal jelentősebb. Ezt 1539-ben hívta életre a neves erdélyi humanista tudós és reformátor, Johannes Hontems (14981549). Az 1594-ig működő nyomdában Hontems idejében közel 40 féle nyomtatvány látott napvilágot: legtöbbjük latin nyelvű iskolai tankönyv volt, ezenkívül görög nyelvű katekizmus vagy nyelvtankönyv, valamint német nyelvű egyházi rendtartás és reformác¡ós könyvecske is kikerült a műhelyből. Ugyancsak ennek a nyomdának a terméke, de már a város második nyomdászának, Valentin Wagnernek (1510/1520-1557) a munkálkodása idején jelent meg az alábbiakban ismertetendő, általános egészségügyi tanácsokat magában foglaló, 44 lapból álló, nyolcadrét méretű kis kiadvány is. Ez tekinthető a történeti Magyarországon és egyben Erdélyben másodikként megjelent
