Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Donáth Tibor: Péterfí Tibor, a mikrurgia megalapítója
Donátĥ T. : Péterfi Tibor, a mikrurg¡a megalapítója 219 „ Tiszteletes Kar! Karunk folyó évi március havi rendes ülésén alulírottakat azzal bízta meg, hogy tegyünk javaslatot Péterfi Tibor professzornak a szövettani és fejlődéstani oktatásba való bekapcsolása ügyében. Alulírott bizottság egyhangúlag azt javasolja a T. Karnak, hogy kérje fel a Kar Péterfi professzort biológiai és fejlődéstani előadások tartására. Ezeket az előadásokat a tanrendben hirdetett szövettan-Jejlődéstani előadások keretében tarthatja heti két órában. A biológiai előadás régi problémája Karunknak s az ifjúság óhajtja ezt a tárgyat. Péterfi professzor régi tapasztalatával javasolt előadásai kapcsán, minthogy megadhatja a biológiai előadásai irányát, melyen a Kar továbbfejlesztheti ennek a tárgynak a tanítását. " Aláírások: Mellÿ József és Ĥórányi Béla bizottsági tagok és Kiss Ferenc bizottság¡ elnök. A hozzászólások során Baló József kifejt¡, hogy Péterfi Tibor nincs olyan szellemi kondícióban, hogy a tanszékvezetői feladatot ellássa, de előadások tartása ellen nincs kifogása. Issekutz Béla és Gegesi Pál ugyanakkor a kutatások folytatásához férőhelyek és segédszemélyzet biztosítását is javasolják. A Kar az utóbbi javaslatot és az előadások tartására való felkérést elfogadja, amennyiben a minisztérium a végső szót kimondja. 1947. április 22.-én a Magyar Vallás és Közoktatásügyi minisztérium VIII. rendes ülésén határozatot hozott, melyben megbízta dr. Péterfi Tibor egyetemi nyilvános rendes tanárt a Pázmány Péter tudományegyetem orvostudományi karán biológiai és fejlődéstani előadások tartásával. Ezen a címen azonban külön díjazást nem biztosít. Aláírás: dr. Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnök. 1 0 Ezen a huzavona alatt Péterfi fizikailag és szellemileg teljesen felőrlődött. Hozzájárult ehhez az év során elszenvedett autóbalesete ¡s. 1947 szeptemberében, volt török munkatársának, prof. Üveis Maskarnak írt levelében elpanaszolja helyzetét és a törökországi visszatérés lehetőségeiről érdeklődik. Mindaz a lelkesedés, amit 1946-ban az Isztambulból való hazahívása - miként Hon i József is idézi Péterfi szívből jövő szavait: "Mein Vaterland ruft mich" - kiváltott benne, már egy év alatt szertefoszlott, köszönhetően annak a lélekölő bürokráciának és ambivalens politikai hozzáállásnak, amely a háború után¡ évek hazai egyetemi életét jellemezte. Hazai és nemzetközi előadásterveiből nem lett semmi, tekintve, hogy 1948 év elejére mind fizikai, mind lelki állapotában olyan rosszabbodás állt be, hogy kórházba került, ahol súlyos arterioszklerózisa mellett, hipofízis daganatot is diagnosztizáltak. Többé már nem is hagyta el a kórházat. 1953. január 14-én hunyt el, 70 éves korában. Meg kell állapítani, hogy Péterfi alkotó tudományos korszaka Isztambultól való búcsúvételével gyakorlatilag véget ért. Péterfinek 59 tudományos munkája jelent meg, döntően idegen nyelven, nemzetközi hírü szaklapokban. Problematikája elsősorban citológiai, hiszto-fiziológiai és hisztogenetikai kérdések új módszerekkel való megközelítése. így jut el a mikromanipulátor megszerkesztéséig, új, jobb szerkezetmegőrző gyorsított kettős beágyazási eljárás, a metilbenzoát - celloidin-paraffin módszer leírásához, ezáltal tartós helyet biztosítva magának minden hisztotechnikai módszertani könyv anyagában. Az általa alkotott "mikrurgia" tudományág olyan metodikára utal, melyben parányi élő objektumok mikroszkópi szinten 1 0 Levéltári iratok: Semmelweis Egyetem levéltára, l/b állag: a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának Dékáni hivatala iratai: 2627/1946-47, 3048/1946-47, 5373/1946-47.
