Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Donáth Tibor: Péterfí Tibor, a mikrurgia megalapítója
220 Comm. de Hist . Artis Med. 210—213 (2010) manipulálhatók, azaz befolyásolhatók. A mikrurgia módszeréről könyvfejezetekben," számol be. E fogalom ma már szerves része a tudományos terminológiának. Módszerével érdekes experimentális kísérleteket végez: vizsgálja a mechanikus ingerlés hatását a csillószőrős hámsejtekre (1924), az élő sejt protoplazmájának sértését követő elváltozásokat (1927), szövettenyészeti sejtek elektromos ingerlésének következményeit (1935, 1941). Mindig a kísérleti technika, az eszközök fejlesztése motiválja, így a sejt elektrometriájának módszerei (1925), a cserélhető kondenzor szerepe a sötét látóteres vizsgálatokban (1926), fűthető mikroszkópos nedves kamra szerkesztése (1927), a sejtoperáció technikája (1928) mikrofotográfia (1923), potenciál differenciák mérhetősége amőbákban (1937) és a lumineszcens-mikroszkopia kérdései (1941). Mint oktató és előadó tanárnak döntően csak 1919 előtt a budapesti anatómiai intézetben és 1939-1944 között az isztambuli egyetemen volt alkalma kibontakoznia. Kortársai szerint hallgatói nagyra becsülték személyiségét, szakmai, és mély általános műveltségét tükröző előadásait, humorát. Amikor valakinek a személyiségéről igyekszünk képet kapni, sok információt adhat kézírásának, szignójának elemzése. Nézzük meg tehát Péterfi Tibor eredeti kézjegyét. A levéltári anyagból kezembe került egy 1947 évi nyugtán Péterfi eredeti aláírása. Nem vagyok grafológus, de a betűfűzés, a betűvezetés, azok felfelé és előre irányultsága, a három szó: - Dr. Péterfi Tibor - harmonikus egysége, annyira magáért beszél, legalább is számomra, határozottságról, céltudatosságról és optimista életérzésről ad tanúságot. Mint már az előbbiekben említettem, Péterfi 1909-ben és 1911-ben magyar, majd 31 évvel később török nyelven szövettani tankönyvet írt hallgatóinak. E helyen kell említeni széles körű szakirodalmi szerkesztői tevékenységét. 1925-tól 1935-ig a Berichte für die wissenschaftliche Biologie, valamint a Jahresberichte über die gesamte Physiologie und experimentelle Pharmakologie szerkesztője, valamint 1934-től haláláig a svájci Acta Anatómiça szerkesztőbizottságának tagja volt. Végigtekintve e színes életpályát, egyes kortársaink talán irigykedve gondolnak Péterfire, hogy a legkülönbözőbb országok egyetemein dolgozhatott és nemzetközileg elismert eredményei ott születtek, de ne feledjék azok, hogy a kényszerű emigrációért az elmúlt század zaklatott történelme felelős. Ha csak Einstein vagy Thomas Mann példáját idézzük, miként németnek, úgy magyarnak sem volt helye hazájában. A II. világháború után Péterfi boldogan tért haza, de sorsát elhatalmasodó betegsége már megpecsételte. De most már lépjünk a mába. Születésének 125. évfordulóján megállapíthatjuk, hogy Péterfi Tibor munkássága időtálló, kitörölhetetlen fejezetét adja a sejtmegismerési technikák történetének, személyisége példamutató, méltán sorolhatjuk őt egy kis nemzet lélekszámához képest nagyszámú nemzetközileg elismert normál morfológusainak, - mindenekelőtt Lenhossék, Apáthy, Mihálkovics, Huzella, Szentágothai - táborához. Záró gondolatként fontos megjegyezni, hogy a Péterfi Tibor által megalkotott mikromanipulátor, napjainkban is minden modern experimentális morfológiai labor elengedhetetlen felszerelése. " Péterfi, Tibor: Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden, Berlin, Urban und Schwarzenberg, 1920. valamint Péterfi, Tibor: Methodik der wissenschaflichen Biologie , Berlin, Springer, 1928.
