Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Donáth Tibor: Péterfí Tibor, a mikrurgia megalapítója
218 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) Berend a továbbiakban részletesen beszámol Péterfinek a vörösvértesteken, bacilusokon, rákos sejteken végzett mikromanipulációs kísérleteiről. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy Péterfi nemcsak tanulmányozza a sejteket, az életjelenségeket a mikroszkóp alatt, hanem kísérletesen beavatkozik, ezzel utat nyit a kialakulás, a fejlődés tanulmányozására. Berend dolgozatának a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárában található különçnyomatán érdekes lábjegyzet olvasható Magyary - Kossá Gyula kézírásával: „Péterfi Tibor Lenhossék segédje volt. Elvéve egy hadifogoly feleségét, ezért kellett Németországba mennie, hol a berlini egyetemnek tanára lett, de a Hitler uralom alatt, mint volt zsidó elvesztette kitűnő állását s most, 1934-től úgy tudom Angliában van. " Mi is az a mikromanipulátor, amely Péterfi találmánya? Lényege a mikroszkóp tárgyasztalának két oldalán elhelyezett l-l tartó, amelyekben a külön eszköztartókban rögzített finom tűket, pipettákat csavarokkal rendkívül finoman és biztosan, minden irányban mozgathatunk. Az eszközök hegye a mikroszkóp látóterén belül működik, így jól nyomon követhető. A vizsgálat tárgyát vájt tárgylemezen, függőcseppben, vagy különleges nedves kamrában helyezik el. Miután Péterfi 1934-ben a hitleri uralom miatt Berlin elhagyására kényszerül, 1934-36 között a Cambridge¡ zoológia¡ intézet laboratóriumában, majd 1936 és 1939 között a koppenhágai biológiai intézetben folytatja kutató munkáját. Itt kapja kézhez 1939-ben az isztambuli egyetem vendégprofesszori meghívását a Teflik Reeep Örensoy professzor által vezetett szövettani és fejlődéstani intézetbe. E megtisztelő feladatot olyan kiválóan látja el, hogy 1944-ben ugyanezen intézetben igazgatói kinevezést nyer. Péterfi azonban szívében, gondolkodásában mindig hű maradt hazájához, és amikor 1946-ban megkapja a magyar állam meghívását Budapestre, otthagyja az általa nagyra becsült török intézetet és boldogan , de már súlyos betegen tér haza Magyarországra. És most beszéljünk egy kicsit a magyarországi állapotokról. Nagyon tanulságos, hogy miképpen reagáltak a hivatalos szervek, továbbá a Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarának professzori tanácsa a Törökországból való hazahívást követően Péterfi Tibor előadás tartásával illetve igazgató¡ kinevezésével kapcsolatban? Miről árulkodnak a korabeli jegyzőkönyvek lapjai, melyek a jogutód egyetem, a Semmelweis Egyetem levéltárában, Molnár László gondos kezelésében hozzáférhetők. Néhány részlet a levéltári anyagból: 1947. február 4. Dr. Péterfi Tibor tudományos munkásságának támogatására 1000 forintot utal ki. Aláírás dr. Ferenczy Emil miniszteri osztálytanácsos. 1947. március 5. A Magyar Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól dr. Zsebők Zoltán osztályfőnök aláírásával 500 forint kiutalása dr Péterfi Tibornak. Péterfi megbízása a Szövettani Intézetben az előadások megtartására először 1947 március 18-án tartott orvoskari ülésen merül fel, ahol dr. Mellÿ József felszólalásban veti fel, hogy a Kar fenti kérdés megoldására, javaslattételre, bizottságot állítson fel. Kiss Ferenc, Gegesi Pál, Issekutz Béla támogatóan, Hayna Imre negatívan áll a javaslathoz. Végül a dékán, a 10 igen és egy nem szavazat alapján bizottságot jelöl ki Kiss Ferenc, Mellÿ József és Ĥórányi Béla személyében. A bizottság a következő kari ülésre készíti el javaslatát. Részlet az 1947. április 22.-i kari tanácsi jegyzőkönyvből: Kiss Ferenc bizottsági elnök előterjesztése:
