Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Donáth Tibor: Péterfí Tibor, a mikrurgia megalapítója

Donátĥ T. : Péterfi Tibor, a mikrurg¡a megalapítója 217 Az ifjú orvostanhallgató szorgalmasan adja közre az elbeszéléseket, költeményeket a kolozsvári, a budapesti egyetemi lapokba, az Erő című ifjúsági lapba, az Újság, a Beszterce, a Miskolci Hírlap c. napilapokba, a Magyar Szalon, a Magyar Közélet szépirodalmi és társadalmi újságokba, továbbá természettudományi és bölcseleti cikkei jelennek meg az Egyetem címü ifjúsági folyóiratban, a Huszadik Században és az Urániában. Két figyelemre méltó korai tudományos dolgozata a Vizsgálatok az izomjibrillák és az ínfibrillák egymáshoz való viszonyáról címü 1913-ban, Budapesten megjelent, valamint Az emberi húgyhólyag izomzata című, szintén Budapesten, 1913-bam közreadott munkája. Az ifjú orvostanhallgató asszisztensként dolgozik Apáthy István kolozsvári szövettani és zoológiai intézetében, ahol avatása után is - 1908-ig - tevékenykedik, majd Budapestre kerülve Lenhossék Mihály intézetében, az I. sz. Anatómiai Intézetben folytatja asszisztensi munkáját. 1914-ben prosektori kinevezést nyer, majd 1916-ban habilitál. Korai munkája, a 26 éves korában megjelent Szövettan c. könyv (Budapest, 1909.), amely hűen tükrözi Péterfi lelkesedését a szövettan iránt, és amely mű megírását olyan mesterek inspirálták, mint Apáthy István és Lenhossék Mihály. A könyv értékes segítség volt az akkoriban magas szinten álló morfológiai oktatáshoz és sikerét mutatja, hogy már két év múlva, 1911-ben, a mű bővített formában, Lenhossék Mihály előszavával, ismét napvilágot látott. A szövettan tudománya Péterfit egész életén át végigkísérte és érett tapasztalatait erre a műre alapozva 1942-ben török nyelven is megjelentette Generáli Histologi, (Altalános szövettan) címen, amely könyv tankönyvként ma is használatos. Az első világháborúban tábori járványkórházakban teljesített lelkiismeretes szolgálatait négy háborús kitüntetéssel jutalmazzák. 1919-ben kinevezést nyer az újonnan alapított pozsonyi magyar egyetem anatómiai tanszékére, amit azonban betölteni már nem tud, minthogy a trianoni békeszerződés Pozsonyt Csehszlovákiához csatolja. A Magyar Tanácsköztársaságban betöltött pozíciója és politikai meggyőződése miatt, a Tanácsköztársaság bukása után nem térhet vissza Magyarországra. Ekkor kezdődik meg külföldi munkavállalásainak hosszú sorozata. 1919-1920 között rövid időre az Otto Grosser /professor által vezetett prágai német egyetem anatómiai tanszékén, majd 1920-1921 között a jénai experimentális biológiai intézetben Julius Schaxel professzor mellett dolgozik. Ebben az intézetben alkotja meg a nemzetközi hírnevet hozó mikromanipulátor , melynek révén 1921-ben önálló biológiai laboratóriumi egység vezetésére kap megbízást Berlin-Dahlemben, a Kaiser-Wilhelm Institutban. Ezen állást 1934-ig tölti be. Berend Pá\ írja 1934-ben Ahol bacilusokat operálnak címü írásában Péterfi Tiborról, az akkor még Berlinben dolgozó egyetemi tanárról az alábbiakat - idézem - " Péterji fantasztikus kísérleteket végez a berlin-dahlemi intézetben. Szerkesztett egy piciny műtőasztalt, amelynek segítségével az ezredrész milliméter nagyságú élőlényeket vagy sejteket ugyanolyan könnyedséggel lehet megoperálni vagy különböző orvosi kísérletek céljaira felhasználni, mintha csak "felnőtt" emberről vagy állatról volna szó. Péterji operáló eszközei: a rendkívül vékony üvegtű, a lepke szárnyának egyetlen pikkelye, a csalán egy tüskéje. Elképzelhető, milyen kicsinyek azok az élőlények, ha Péterji ilyen rendkívül kis késekkel és tűkkel dolgozhat"

9 Eddig az idézet. 9 Berend Pál: Ahol bacilusokat operálnak. H.n. 1934. Lelőhely: Semmelweis Egyetem Levéltára, 318. fond. Magyary-Kossa képgyűjtemény, VIII./53.