Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Kiss László: Volt egyszer egy orvosi kar - a pozsonyi Erzsébet Egyetem orvosi karának rövid története (1914-1919)

Kiss L.: Volt egyszer eg}> orvosi kar 209 még pesti klinikusként az Orvosi Hetilapban megjelent kétrészes dolgozatában ezt írta: „... ismételten vettem fel elektrokardiogrammot". Sajnos, a legfrissebb, 2009-ben Budapesten megjelent s a „kardiológia áttekintő történetére" törekvő monográfia egy szóval sem említi Herzog pozsonyi professzorságát, ottani működését és esetleges EKG-és próbálkozásait. E három, 1914-ben kinevezett professzor csak 1918 áprilisában kapott újabb kollégákat. A kórbonctan élére En z Béla ("1877-1959) került, aki már pozsonyi ny. r. egyetemi tanár­ként" teszi közzé a Gyógyászat hasábjain 1918. július 14-én szepesszombati Genersich Antal, budapesti kórboncnok professzort búcsúztató és méltató sorait. A gyermekgyó­gyászati tanszék s egyben az 1857-től működő pozsonyi Ferenc József Gyermekkórház élére Heim Pált (1875-1929) nevezték ki. Klinikájáról már 1918-ban előzetes közlemény jelent meg tanársegédje, Hainiss Elemér (1890-1974) tollából, szintén a Gyógyászat­ban A spanyol-betegségnek nevezett 1918. évi járványról. Reuter Camillo (1874-1954) az elme­gyógyászat, if]. Imre József (\ 884-1945) a szemészet, Fenyvessy Béla (1873-1954) a köz­egészségtan, Veress Ferenc (1877-1957) a bőrgyógyászat, Pékár Mihály (1871-1942) az élettan professzora lett. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a gyógyszertan professzora és intézete. Az intézet élére Mansfeld Géza (1882-1950) került, aki már előbb¡ működési helyén Marburgban (a mai szlovén Mariborban) együtt dolgozott Szent-Györgyi Alberttal (1893-1986). A később, 1937-ben Nobel-díjassá váló Szent-György¡ első tanársegédként dolgozott a pozsonyi intézetben. Kevésbé köztudott, hogy Mansfeld keze alatt dolgozott egy másik leendő Nobel-díjas is, a prágai gyökerű Carl Ferdinand Cori (1896-1984) - ő tíz évvel Szent-Györgyi után, 1947-ben amerikai állampolgárként kapott Nobel-díjat (felesé­gével együtt) - a glikogén katalitikus átalakulásának felfedezéséért. A teljesség kedvéért tegyük hozzá: Mansfeld kétszer is szerepelt a Nobel-díjra jelöltek közt - 1928-ban a has­nyálmirigy hormonjaira vonatkozó vizsgálataiban, majd 1940-ben a pajzsmirigyhormonok kutatásában elért eredményei alapján. 1 0 Mansfeld és kis csapata rövid pozsonyi működése alatt a szívizom funkcióját tanulmányozta és erről három publikációjuk jelent meg az élet­tani kutatások egyik legrangosabb tudományos fórumában, a Pflügers Archiv für die gesamte Physiologie hasábjain 1920-ban. A részletekről Szolçsányi János forrásértékű köz­leménye tudósított 2007-ben, az Orvosi Hetilap 42. számában. A külföldre sodródott egy­kori pozsonyi egyetemi oktatók közül mindenképpen említést érdemel még Heim tanárse­gédje, a nyitrai születésű Stransky Jenő (1891-1975), aki bécsi, washingtoni megállók után a Fülöp-szigeteken, a manilai egyetem professzoraként fejezte be pályafutását. Az 1918-as év a tanári karon kívül meghozta minden egyetem legfontosabb „kellékét", a hallgatóságot is. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem orvos¡ karán, az ország harma­dik orvosi karán 1918. október 5-én kezdődött meg az oktatás - egyelőre a ll, IV. és V. évfolyam számára." A sebész¡ előadásokra pl. 40-en iratkoztak fel. 1 ~ Az első két évfolyam alaptantárgyai (kémia, fizika, anatómia stb.) oktatására még nem voltak meg az anyagi fel­tételek. Az oktatás csak rövid ide¡g folyt zavartalanul: 1918. október 31-én megjelentek Pozsonyban a Csehszlbvák Légió katonái. Ekkor még elűzték őket, ám december 30-án a légiósok visszatértek és az olasz Riccardo Barreca ezredes katonái január 2-án megszállták a fontosabb középületeket. Alig egy hónappal később Pozsony lett az újonnan alakult utód­1( 1 Szállási, 2004. 1 1 Bokesová-Uherová, 173. 1 2 Bakaÿ, 22.

Next

/
Thumbnails
Contents