Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Kiss László: Volt egyszer egy orvosi kar - a pozsonyi Erzsébet Egyetem orvosi karának rövid története (1914-1919)
208 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) Harc a harmadik halállal c. emlékiratában a felvidéki gyökerű, Amerikába szakadt kiváló szemészünk, Linksz Artúr (1900-1988), aki 1919-ben hallgatott egy szemesztert a pozsonyi jogi karon. Nos, e „furaság" megvolt már az egyetem alapításakor is - és nem csak a jogi karon. Az orvosi kar furasága abban rejlett, hogy az első három orvoskar¡ professzor kinevezésekor, a professzornak sem tanársegéde, sem hallgatója nem volt. „Ideiglenes" klinikája is csak egy kórházi osztály falai közt működhetett. „ ...a sebészeti klinika ezen elhelyezését teljesen ideiglenesnek tekintettük, amint az kinevezési okiratomból is kitűnik, amely arra kötelez, hogy a pozsonyi egyetem megnyitásáig a pozsonyi állami kórház sebészeti osztályán a főorvosi teendőket is ellássam. Biztosítást nyertünk azonban az irányban, hogy az új klinikák építése hamarosan megkezdődik" - emlékezik majd 1925-ben Bakaÿ professzor a pozsonyi kezdetekre. 8 Nos, az ígéret csak szép szó maradt. 1914 nyarán Szarajevóban eldördültek a végzetes lövések és a kitört háború nemcsak az új klinikák építésének terveit sodorta a soha meg nem valósulás szakadékába, hanem az időközben kinevezett tanársegédeket is a frontra vezényelte. A 34 éves sebészprofesszornak nemcsak „klinikáján", hanem az orvos nélkül maradt XIX. számú helyőrségi kórház sebészetén is helyt kellett állnia. 1915 júliusától pedig a magyar rokkantügy egyik vidéki fellegvárává váló Országos Hadigondozó Hivatal Pozsonyi Intézetének vezetését is ellátta. A részletek iránt érdeklődők figyelmét ismét csak felhívni tudom Az orvostudomány felvidéki történetéből c., 2010-ben megjelent kötetem Egy fura egyetem nem fura ura c. fejezetére, amely Bakaÿ professzor pozsonyi éveivel foglalkozik. Hasonló nehézségek közé kerültek Bakaÿ kollégái, Ve its ill. Herzog professzorok is. Ve its 1916-ban A háború befolyásáról a szülőnők sorsára c. tanulmányában az „elhanyagoltan beszállított szülési esetek" egyre növekvő számának okait elemzi. A háború miatt nemcsak orvos-, hanem bábahiány is van, mivel „... a pozsonyi bábaképezdében a tót anyanyelven oktatott bábáknak és éppen a legintelligensebbjeinek jókora száma értékesíti nálunk szerzett tudását a dollárok hazájában, ahol a magyar bábaoklevélnek igen nagy becsülete van". Herzog professzornak is meg kellett elégednie az állami kórház osztályán létesített ideiglenes klinikával. Ennek ellenére - a budapesti II. belgyógyászati, Jendrassik £/-/70(1858-1921) vezette klinika volt adjunktusához illően - Pozsonyból is figyelmet keltő dolgozatokat publikált. Még a pesti munkahely feltüntetésével, de már „pozsonyi ny.r.tanár"-ként publikálja 1914 novemberében A myastheniás elfáradásról az izom működési áramának vizsgálata és a szövettani lelet alapján c. háromrészes dolgozatát az Orvosi Hetilapban. Az idősült hashártyalob kórjelzésérő¦ c. ugyancsak a Hetilap hasábjain, 1918 márciusában publikált dolgozatából kiderül, hogy Herzog sosem tekintette igazi klinikának munkahelyét, hiszen e dolgozata is „közlemény a pozsonyi állami kórház belosztályáróV alcímmel jelent meg. S bár az Orvosképzés-ben majd 1920-ban megjelenő Egészség és betegség c. dolgozatának lábjegyzete elárulja, hogy ,,a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem belklinikájának megnyitásakor 1918. szept. 7-én tartott előadás"-ál publikálta, a valóságban a „pia fr aus" (kegyes csalás) esetéről volt szó: a klinika a régi osztály falai közt nyílt meg. Zárójelben jegyzem meg, hogy Herzognak, „a klinikai elektrokardiográfia magyar úttörőjének működésével kapcsolatban az a legizgalmasabb kérdés: készített-e EKG-felvételt. Elméleti felkészültsége ehhez megvolt, hiszen az 1911 februárjában, tehát 8 Bakaÿ 3. 9 Fazekas 2009, 206.
