Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Kiss Gábor: Fertőzéses megbetegedések az osztrák-magyar hadseregben az első Világháború idején
Kiss G.: Fertőzéses megbetegedések az osztrák-magyar hadseregben 201 amelyeket a veszélyeztetett terület elhagyása után le kellett adni. A védekezést a szúnyogok folyamatos megfigyelését követően készített és állandóan frissített elterjedési térkép segítette. A térkép alapján április 15. és június 15. között a veszélyeztetett területeken a megelőzésként alkalmazott kininkúra a következőképp alakult: hétfő, kedd: gyógyszermentes nap, szerda: 0.5 g kinin (két pasztilla), csütörtök, péntek: gyógyszermentes nap, szombat, vasárnap: 0,5 g kinin. Június 16. és november 15. között pedig az alábbiak szerint: hétfő, kedd: gyógyszermentes nap, szerda: 1 g kinin (4 pasztilla) csütörtök, péntek: gyógyszermentes nap, szombat: 1 g kinin, vasárnap: 0.5 g kinin. 10 A felügyelőségek területén maláriavizsgáló és kutatólaboratóriumokat is létrehoztak." A malária krónikus lefolyása miatt 1917. november 20-ától a betegeket teljes felgyógyulásukig maláriás pótosztagokba (század) szervezték. A Monarchia területén 32 ilyen osztagot állítottak fel, amelyből 8 (Kassa, Kisszentmiklós, Losonc, Szeged, Trencsén) Magyarországon állomásozott. Egy városban akár több osztag is létezett, amelyet a betegségben szenvedők száma alapján szerveztek meg. Az osztagokat erődítési, őrzési és hadtápszolgálatra alkalmazták. Az osztrák - magyar haderőben 1914 és 1917 között 338000 maláriás beteget kezeltek. 1 2 A harmadik fertőzéses megbetegedés a trachoma, más néven szemcsés kötőhártyalob vagy egyiptomi szemgyulladás, amely - hasonlóan a maláriához - krónikus lefolyású. Kórokozója a Chlamydia trachomatis nevü baktérium. A fertőzés forrása szemváladékával kezeletlen esetben évekig - üríti a kórokozót. A betegség többnyire kontakt úton terjed, de szerepet játszhatnak az átvitelében a közösen használt tárgyak is (törülköző, mosdóvíz, stb.). Lappangási ideje 5-25 nap. A betegség krónikus tünetei a trachomás csomó (kocsonyás duzzanat) - általában a kötőhártyán képződik, a szemhéjak deformálódása, a pillaszőrök befordulása, végül bekövetkezhet látáscsökkenés, vakság is. 1 . Az első nagyobb mérvű járványa Napóleon egyiptomi hadjárata (1798-1799) idején történt, amikor 32 ezer fős hadserege szinte teljes létszámban megbetegedett. Innét ered a magyar elnevezése is. 1 4 A világháború kitörése előtt az osztrák - magyar haderő sorozásain évente átlagosan 2000-3000 trachomás beteg jelent meg. Őket - a súlyos esetek kivételével - alkalmasnak nyilvánították, és megfelelő gyógykezelésre katonai kórházba kerültek. trachoma beteget vagy csak trachoma gyanúsat is semmi szín alatt sem szabad megtűrni az egészséges legénység közt: az ilyen gyógyítás végett - azonnal és haladéktalanul katonai kórházba adandó." 1 5 A megelőzésre is gondot fordítottak. A legénység figyelmét felhívták a saját törülköző használatának a fontosságára. Kézmosásnál a közös víz használatát megtiltották, ,/f honvéd 1 0 KA Chef des Ersatzwesens 37/4-5. - 1918. sz. 1 1 KA Chef des Ersatzwesens 37/5-1. - 1918. sz. 1 2 Kézikönyv uo. '' www.weborvos.hu/adat/fdes/Trachoma.doc 1 4 Selye Hugó: A hadsereg trachomaiigye. Bp., Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, 1903. 1. 1 5 HL Honvéd Főparancsnokság 1831/fp.- 1891. sz.
