Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Kiss Gábor: Fertőzéses megbetegedések az osztrák-magyar hadseregben az első Világháború idején

202 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) tiszta edényből tiszta vizet önteni tartozik mosakodó bajtársçinak kezére, hogy ez először is kezét tisztára moshassa és azután már tiszta kezével az arcát is megmoshassa,"

K

> A nem fertőző, de nem gyógyult személyeket külön osztagokba szervezve segédszolgálatra osztották be.

1

7 A világháború kitörésekor az osztagok számát a betegek számához igazították. Mind a 6 honvédkerületnél általában két-két osztagot állítottak fel, csakúgy, mint a cs. és kir. hadsereg katonai parancsnokságainál. 1915 novemberében ezeket az összesen 400-500 főt számláló osztagokat Pécsre és Ujgradiskára vonták össze 3 havi katonai kiképzésre. Az osztagok legénységét a sapkára és a zubbonyra vart „T" betűvel különböztették meg.

18 Mivel a betegek száma nem csökkent, 1917 márciusában az osztagokat az egész osztrák magyar haderőben századokká, illetve zászlóaljakká alakították.

1

9 Ez összességében több tízezer főt jelentett. A világháború első három évében egyébként 190000 fő trachomás beteget regisztráltak. v., y Védekezés a legyek és szúnyogok ellen. }$> ł f1

6 HL Honvéd Főparancsnokság 4607/fp. - 1913. sz. 1

7 Uo. 1

8 HL Honvédelmi Minisztérium 283187/e!n.3. - 1915. sz. 1

9 KA Chef des Ersatzwesens 37/1. - 1917. sz.