Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Józsa László: Mágikus és vallásos gyógyítás Bizáncban

172 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) az ártalmas szerek is hatásosak lehetnek. Szt. Baszileosz egyik szentbeszédében azt mondta: ,. Jótékony az orvos még akkor is, ha kínos és fájdalmas műtétet végez a testen, de a betegség és nem a beteg ember ellen küzd" (NAGY SZT. BASZILEOSZ 2001'). Gyógyító szentek A középkorban csaknem száz festményen ábrázolták Krisztust, mint patikust (HEIN 1974, OKUÐ A 2001). Gyógyszerész pult előtt áll, bal kezében patikamérleg, másikkal keveri az orvosságot. A gyógyszeres edények felirata: hit, remény, szeretet, ezekből elegyíti a medicinát. Krisztus és tanítványai kézrátéte le , imával, ördögüzéssel adták vissza a hozzájuk fordulók egészségét. Különösen a bizánci műalkotásokon szerepel gyakorta amint Krisztus érintésére meggyógyul a hozzá forduló. A Dekani Monostor (Szerbia) templomában 22 freskón bénát, leprás , vakot, süketet, hasvízkórosat stb. orvosol az Úr (JOVIC és mtsa 1999). A szakrális műalkotásokon se szeri, se száma, amint az apostolok a legkülönfélébb kórképeket orvosolják kézrátéte le A korai kereszténység papjai követték példájukat. A szentéletűeknek tartott személyek csodáit három periódusra osztották: az első időszakban történtek, amikor még nem volt „szentéletű", a másodikban a szentség^" elnyerése után, végül pedig a haláluk utáni periódus. A gyógyító csodák leginkább a haláluk után következtek be (KAZHDAN 1995). A hagyomány szerint Szt. Tamási Edesszában, János apostolt Epheszoszban, Oszlopos Simeont Antiochiában temették el. Sírjuk körül zarándokhely alakult ki, midig akadt, aki úgy érezte, hogy közbenjárásukra áll helyre egészsége. A csodának híre ment, mind több misztikus gyógyulás következett be. Kilikia kormányzója kivégeztette az orvos testvérpárt, Kozmát és Dámján . Szíriában, Cyrrhus (Kürrosz) városában helyezték őket nyugalomba, sírjuk közelében a betegek alvás közben kerestek gyógyulást (DANILEVICUS 1967, PELTIER 1997). A Kozma és Dámján duó, vagy szextett, (ugyanis három testvérpárról tudnak az ortodox iratok, s mindháromnak külön ünnepet rendeltek,

2 ám valószínűtlen, hogy három azonos nevű és képzettségű, mártíromságot szenvedő ikerpár élt volna) sírjánál gyakorolt álom-terápia az egyiptomi Szerapisz, a görög Aszklépiosz gyógymódjának krisztianizált változata. Konstantinápolyban a Koszmidion kórházban betegszobák, műtők, gyógyszer-terápia szolgálta a gyógyulást. A Koszmidion székesegyházban a 6. században kezdődött a templomi alvás. Férfiak, nők egymás mellett, Kozma koponya-ereklyéjének szomszédságában töltötték az éjjeleket, nappal a kolostorban tartózkodtak. Maximosz diakónus a 14. században írt, sokkal tárgyilagosabban mint a hagiográfiák/ Tőle tudjuk a gyógyulni vágyók tüneteit, kórisméit, pl. süket, néma, „sok folyadék gyűlt fel az agyában" (szédült, fejfájós), furunculusos, ördög-megszállta (elmebajos), stb. TALBOT (1990) azzal a kevéssé hihető feltételezéssel próbálja magyarázni a templomi alvás-terápiát, hogy tulajdonképpen a kórház orvosai kezelték, operálták (alvásuk közben) a betegeket. A fővárosi Keresztelő Szt. János templomban a 4. században Szt. Artemisziosz testereklyéinek közelében aludtak, a testi-lelki bajaikra gyógyírt keresők (éppen úgy mint évszázadok1 Az ókori és középkori szerzőket a modern, kritikai kiadások, fordítások megjelenésének évszámával idézem. 2 A kisázsiai testvérpár ünnepe november 1., a római testvérpár ünnepe július 1, az arábiai testvéreké október 17. A római egyházban egyetlen napon, szeptember 26-án emlékeznek róluk (RADÓ 1940). 1 A diakónus arról is beszámol, hogy a gyógyulást keresők némelyike ott, a templomi inkubáció közben halt meg.