Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Józsa László: Mágikus és vallásos gyógyítás Bizáncban
Józsa L.: Mág ikus és vallásos gyógyítás Bizáncban 173 kai korábban Aszklépiosz templomában) adja hírül egy 7. században összeállított csodagyüjtemény (CUNNINGHAM 2003). Artemisziosz életében is ellenségesen viselkedett a medicinával szemben, azt hirdette, hogy Hippokratész és Galénosz müvei és követőik teljesen feleslegesek, ha valaki Istenhez könyörög. A szent legendáiból kitűnik, hogy a lelki betegségektől kezdve, a meddőségig mindenféle bajt imával „kezelt". A 4. században Grúziában Nino rabszolganő kézrátéte le , Krisztus nevében gyógyított, többek között visszaadta Mirián király és felesége egészségét, s ez nagyban hozzájárult az ország keresztény hitre térítéséhez (MEYENDORFF 2001). A szentek erejét látták olyan esetekben, amikor egyegy jelentős személy (pl. I. Jusztinianosz császár) „csoda" révén gyógyult meg. Kozma és Dámján a keleti egyház legfőbb gyógyító szentjei, Kozma az orvosok (a nyugati kereszténységben a felcsereké és borbélyoké ¡s), Dámján a gyógyszerészek és kenőcskészítők patrónusa. (DANILEVICUS 1967, PELTIER 1997) Magyarországon ¡s jelentős kultuszuk keletkezett 4 (VIÐA 1979,1980), különösen azt követően, hogy /. Géza királyunknak (a Mikhaél Dukasz által) küldött, ún. görög koronán is zománckép ábrázolja a két szentet (BÁLINT 1972). A hatodik században a gyógyító szentek „szakosodtak", az elképzelés szerint legfeljebb két-háromféle kór esetén jártak közre a beteg érdekében, megszüntették baját, vagy óvták meg attól. Lassanként valamennyi, (akkoriban ismert kórképnek) került védőszentje. Előfordul, hogy egy betegségnek két-három patrónusa ¡s akad, máskor olyan távoli kórképeknek egyetlen szent a gyógyítója, mint a meddőség, vesebajok, gyermek (fertőző) betegségek. Olykor az óvó-gyógyító „funkció" mellé egyebek, (mezőgazdasági, állatvédelmi stb.) is társultak. Szt. Fiakre nemcsak a kertészek és fuvarosok, hanem az aranyeres betegek patrónusa is (BONELLO és mtsai 1985). Az ezredforduló tájáig egységes egyházban keleten és nyugaton egyaránt elterjedt a patrónusok tisztelete. Az egyházszakadást követően a nyugati katolicizmus megtartotta a „keleti" szentek tiszteletét, de a 11. századtól már kizárólag a saját szentjeivel gyarapítja a patrónusokat." A védőszentek névsora és „feladatköre" hírből sem azonos az egyházi kimutatásokban. (BÁLINT 1981) összegzésében Balázs a szőlők és szőlőművesek patrónusa, a keleti szentek sorában a torok-bajoké (SKROBONJA és mtsai 2005). A római egyházban a pestisnek több védőszentje is akad: Szt. Rókus, Rozália, Sebestyén, Károly, Xavér (az ortodox egyházban csak Sebestyén). Egy összesítő 295 szentet tart nyilván a keleti és nyugati egyházakban, s ezek közül tizenháromnak a női emlők kórképeinek gyógyítása lenne a feladata (HARSTAD 1986). Tucatnyi patrónusa van sebészi betegségeknek és sebészeknek (KISSIŅ 1991), valamint a szem betegségeinek (LASCARATOS 1992). Sok szenthez fordulhattak az áldott állapotban lévő asszonyok, szülő nők (SKROBONJA és mtsai 1999). A teljesség igénye nélkül érdemes áttekinteni az ortodox védőszentek listáját és „feladatköreiket": Szt, Ágota: a mellbajok, női emlő kórképei. Szt. Anasztázia: mindenféle mérgezés ellen óv, azokat gyógyítja. Szt. Antal (egyiptomi, remete): ergotizmus, ördögűzés, állatok betegségei Szt. Apollónia : (-j-206): fogfájás, 4 BÁLINT (1972) felsorolta azt a tucatnyi települést, amelyek a két gyógyító szent nevét viselték. Falképeikkel Csarodán, Kassán, Lőcsén, Márkfalván, Szászbogácson, szobrukkal Gyulafehérváron találkozhatunk. 5 Ez a patrónus állítás napjainkig tart, van már védőszentje a radiológusoknak, anesztéziának, intenzív terápiának stb. (KISSIŅ 1991)
