Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Pataricza Dóra: Phlegón monstrumai - hermafroditák, nemváltoztatók és más csodalények Phlegón Csodálatos történetek című müvében

160 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) III. Teratológia az ókorban Az ókorban többféleképpen viszonyultak a születési rendellenességgel világra jött gyermekekhez.

4

3 A korai időszakban általában még csak eltávolították az adott területről a gyermeket, amelyhez a szülőknek is joga volt. Ugyanezt az állam is megtehette, de csak olyan esetekben, ha ennek vallási oka volt, pl. a torzszülött vagy éppen a hermafrodita gyermekek esetében.

4

6 Ugyanakkor azonban törekedtek arra, hogy ne öljék meg ezeket az újszülötteket, ugyanis akkor biaiothanatosszk (erőszakos halállal halt), vagy aórosszá (idő előtt meghalt) emberré válhatnak, akik kísértetként visszatérhetnek.

4

7 Olykor viszont meg akartak tőlük szabadulni, így vízbe fojtották vagy elégették az emberi szörnynek tartott személyeket (ld. 25. fejezet - egy asszony kétfejű gyermeket hozott a világra, akit a senatus tanácsára a Tiberisbe dobnak

4

8), mindezt persze a város határain kívül. A teratológia (rendellenességtan) első írott forrásai Kr. e. 2000-ből származnak, és a Tigris partjánál, írott agyagtáblácskákon találták meg ezeket. A babiloniak a teratoszkopiának nevezett jóslási módszer segítségével próbáltak a jövőbe látni, megjósolni a király jövőjét, a termést és az időjárást. Assurbanipal könyvtárának kőtábláin ékírással rögzítették az állításuk szerint 470 000 évnyi megfigyelésen alapuló módszerüket, amelyben a torzszülött gyermek rendellenességének jellege alapján jelzik előre a jövendőt.

4

9 Az ún. ninivei táblán, amely Summa izbu néven vált ismertté egy kétezer elemből álló lista olvasható, elsőként mindig az adott rendellenességet jegyezték fel, utána pedig a jósolható következményeket.

2

0 A listán számos rendellenességet említettek, így pl. a különböző végtaghiányokat, hermafroditizmust, hypospadias is-X, imperforált anus-t stb/

1 Az ógörögben a terasz szót használták azokra az állatokra vagy emberekre, akik valamilyen jelentős, látható rendellenességgel jöttek a világra. Homérosz idején a terasz ugyanazt jelentette, mint a ,jel" jelentésű szémeion szó, amely akár kedvező előjelet is jelenthetett, azonban a Kr. e. 5-4. század folyamán a szó mind inkább a baljóslatú előjel megnevezése lett."

2 Eredetileg a terasz szó - akárcsak az ugyanabból a tőből származó asztér (csillag) szó „égi, istenijei", „omen" jelentéssel bírt.

5

. Később ebből a szóból alakult ki a teratológia kifejezés, annak a tudományágnak a neve, amely a veleszületett rendellenességeket vizsgálja. A latinban a monstrum illetve a prodigium

u szavakkal jelölték a torzszülötteket. 4:

1 Magyar László András részletesen írt arról, hogy az idők folyamán miként változott a hermafroditizmus megítélése szentségből betegséggé illetve rendellenességgé. (Magyar L. A.: Hermaphroditos. In: Comm. de Hist. Artis Med. 33 (1987). 125-136.) 4Í

I Alléiÿ, A.: Les enfants malformés et considérés comme prodigia á Rome et en Italie sous la République. In: Revue des études anciennes 105 (2003) 152. 4

7 Brisson, L.: Aspect politiques de la b¡sexualité. L'histoire de Po ÿçr¡te. In: Hommages ä M. J. Vermaseren. I. kötet. Leiden, Brill 1978, 105. 4

8 A 25. fejezetben olvasható kétfejű gyermek története a rómaiakhoz köthető. A interszexuális újszülötteket a rómaiak általában vízbe fojtották (Hansen, i.m. 88.), ahogy a fenti történetben szereplő kétfejű gyermeket is. 4

9 Lozsádi, i.m. 33. 51

1 Fletcher, J.: Attitudes toward defective newborns. In: Hastings Center Studies 2/1 (1974) 22. 5

1 Bemdorfer A.: A veleszületett rendellenesség pathogenise történelmi szemléletben. II. rész - Történelmi fejlődés a XIX. századig. In: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 20 (1961) 174-175. 5

2 Alléiÿ, i.m. 130. 5

3 Lozsádi, i.m. 33. >

t Bizonyos müvekben az ostentum illetve aportentum szavakat is használták, Id. Alléiÿ, i.m. 134.