Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Pataricza Dóra: Phlegón monstrumai - hermafroditák, nemváltoztatók és más csodalények Phlegón Csodálatos történetek című müvében

Pa ar icza D.: Phlegón monstrumai 157 Livius beszámolt arról, hogy Kr. e. 214-ben különös dolgok történtek, többek között: „Szicíliában megszólalt egy ökör; a marrucinusok földjén egy csecsemő az anyja méhében ezt kiáltozta: "io triumphe"; Spoletumban egy nő férfivá változott."

2'' Augustinus pedig talán erre utalt, amikor arról írt, hogy a kereszténység előtti időkben: „Azokról [a csodajelekről] meg nem is beszélek, amelyek inkább csodálatosak, mint ártalmasak voltak, vagyis, hogy az ökrök beszéltek; a még meg nem született csecsemők anyjuk méhéből néhány szót kikiáltottak; a kígyók repültek; a tyúkok kakasokká, a nők pedig férfiakká változtak át, és még több más hasonló dolog történt. "

2

/ A legtöbb esetben közös vonás, hogy a nemváltoztatás akkor történik meg, amikor házasságra kerül a sor, a nőnek be kellene töltenie a szerepét, de mivel sajátos testi adottságai miatt képtelen erre, ezért nem tudja tökéletesen ellátni asszonyi feladatait, és ekkor kitör a neki szánt szerepkörből. Ráadásul sok esetben megtörténhetett, hogy mivel a házasságot korán, a „lány" 13-14 éves korában megkötötték, a virilisatio következtében fellépő pénisznagyobbodásra csak később került sor, így az még nagyobb megrázkódtatást jelentett az addigra már egy ideje házasságban élő párnak.

2

8 Az ókori források minden esetben úgy ábrázolják ezt az átváltozást, mint amelyik hirtelen, egyik pillanatról a másikra, egyik nemből a másikba történik, és nem úgy, hogy egy hermafrodita emberen lassanként megjelennek az egyik nem domináns jegyei. Arra sem térnek ki, hogy az addig asszonyként élő személy hogyan veszítette el nőies vonásait. Hansen szerint ennek az lehet az oka, hogy a kívülálló számára valóban hirtelen változásnak tűnt a nemváltozás, hiszen az egyik nap még női ruhákat és női nevet viselt az adott személy, másnapra viszont férfiruhát öltött és férfinevet választott magának. Másrészt az elbeszélések népmeseszerüvé váltak, leegyszerűsödtek, ugyanakkor eltúloztak bizonyos motívumokat, hogy erősebb hatást váltsanak ki a hallgatóból.

2

9 Fontos hangsúlyozni, hogy a történetekben (Teiresziasz ideiglenes átváltozását leszámítva) mindig az addig látszólag nők változnak férfivá és nem fordítva, aminek az az oka, hogy a görögök szerint férfinak lenni jobb, mint nőnek, ezért ez a fajta változás voltaképpen javulás/" Ha feltételezzük, hogy a Phlegónnál olvasható történeteknek van reális alapja, akkor elképzelhető, hogy a nemváltoztatás a hypospadias is-nak nevezett betegséggel magyarázható.

3

1 A hypospadiasis a húgycső leggyakoribb fejlődési rendellenessége, minden 300 fiúszületésre jut egy eset. A húgycső nyílása ilyenkor nem a makk csúcsán található, hanem valahol máshol, például a pénisz oldalán, amelyhez gyakran péniszgörbület is társul. Bizonyos népeknél - pl. a Dominikai Köztársaságban vagy a Pápua Új-Guineában élő egyes törzseknél - gyakori jelenség, hogy a serdülőkorig lánynak tartott fiatalok hirtelen férfiakká „változnak". Ennek a hátterében egy genetikai rendellenesség áll, amelyben a külső nemi szervek maszkulinizációja nem megy teljesen végbe még az anyaméhben, ezért 2

r' Livius XXIV. 10. (Muraközÿ Gyula ford.) 2

7 Augustinus Isten városáról III.31. (Földvárÿ Antal ford.) 2i Garland, R.: The Eye of the Beholder: Deformity and Disability in the Greek-Roman World. Ithaca, Cornell University Press 1995. 130. 2

9 Hansen, W

. (ed.): Phlegon of Trades' Book of Marvels. Exeter, University of Exeter Press 1996. 124-125. 3(

1 Garland, i.m. 170. Ld. még Arisztotelész véleményét a nők - biológiai okokkal is indokolható - alacsonyabb rendüségéről {De Generatione Animalium 1.728a 17-20 és 4.767b 8-10), illetve Garland idevonatkozó elemzését (153-154.) 3

1 Garland, i.m. 128-130.