Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Pataricza Dóra: Phlegón monstrumai - hermafroditák, nemváltoztatók és más csodalények Phlegón Csodálatos történetek című müvében

156 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) eseménynek tartották, és minden esetben a nyilvánosság elé tárták.

1

5 Az említett időszak forrásait vizsgálva kiderül, hogy a legtöbb kétnemű csecsemőt vízbe fojtották, vagy elégették, egy gyermeket másképpen öltek meg, négy gyermek sorsa pedig ismeretlen. Livius egy Kr. e. 207-ben történt születés kapcsán - részletesen leírta, hogy a papok javaslatára hogyan fojtottak vízbe egy hermafrodita csecsemőt.

1

6 Az interszexuális csecsemőket a ritka születési rendellenességük miatt veszélyesnek tartották, rossz előjelnek vélték. Diodórosz Szikelióíész volt az első, aki szembeszállt a fenti véleménnyel, ő ugyanis úgy vélte, hogy ez a nézet helytelen, s nem több puszta babonánál. Diodórosz Szikeliótész ekképpen írta le egy interszexuális ember esetét: marsus háború kezdetén, Róma közelében élt állítólag egy italiai ember, aki egy hermafroditát vett feleségül, hasonló módon, mint amiről fentebb beszámoltam. A senatusnak beszámolt erről, ők pedig babonás félelmükben és az etruszk jövendőmondóknak engedelmeskedve elrendelték, hogy élve égessék el a hermafroditát. így aztán, egy olyan ember, akinek a természete teljesen hasonló (a miénkhez), és aki valójában egyáltalán nem szörny (répaç), a betegsége természetének meg nem értése miatt igazságtalanul halt meg. Nem sokkal ezután ugyanez történt Athénban is. Azt mondják, hogy őt is a betegségét illető tudatlanság miatt égették el élve."' Diodórosz két dolgot emel ki: a hermafroditizmus betegség, ennek félreértelmezése babonás, ostoba dolog, másrészt ezek ugyanolyan emberek, mint mi magunk, és nem szörnyek. Livius

1

8 és az őt „kicédulázó" Julius Obsequens

¦

9 is hasonló esetekről számolt be. Plinius is megemlíti röviden, hogy olykor interszexuális gyermekek születnek: „Születnek kétneműek is, akiket her m afro di áknak nevezünk. Őket egykor androgynöknek hívták és csodaként tartották számon, most viszont különlegességként. "

2" Ő is megjegyzi, hogy a hermafroditák esetében a béljósok próbálják megfejteni az előjelet, és végül megszabadulnak tőlük.

2

1 Phlegón ókori

2

2 szerzőtársai hasonló esetektől számoltak, így pl. Diodórosz Sikeliótész, aki rámutatott, hogy a szó szoros értelmében vett hermafroditizmus nem létezik, ezekben az esetekben a természet megtéveszti az embert: a nők - meghosszabbodott nemiszervük miatt - látszólag férfiak, és a férfiak esetében is előfordulhat, hogy nőnek tűnnek.

2^' Plinius leírta Areszkón/Areszkusza és Licinius Mucianus esetét, akik a házasságkötés napján váltak férfiakká,

2

4 és őt idézte Aųlųs Ge iųs, aki szintén említi Kainiszt (latin alakja: Caenis), rajta kívül pedig Areszkón/Areszkusza és egy Cossitis nevű férfi esetét.

2

5 1

5 MacBain, B.: Prodigy and Expiation: A Study in Religion and Politics in Republican Rome. Bruxelles, Latomus 1982. 127-132., a latin források részletes elemzésével. 1

6 Livius XXV1I.37.5. 1

7 Diod. Sic. XXXII. 12. (Pataricza Dóra ford.) l

s Livius XXVII. 11.4-6 ; XXVII.37.5-7; XXXI. 12.6-10. 1

9 Julius Obsequens Liber Prodigiorum 22, 27a, 32, 34, 36, 47, 48, 50, 53. 2

0 Plinius Naturalis história VII.3.34. (Kozma Laura ford.) 2

1 Plinius Naturalis história VII.3.36. 2

2 A modernkori esetekhez Id. Gould, G. M. - Py e, W. L.: Anomalies and Curiosities of Medicine. New York, Julian Press 1964. 206-212. 2

3 A nők esetében a megnagyobbodott clitorisra utalhatott Diodórosz, a férfiaknál pedig a betegség neve hypospadiasis (32.10.5). Diodórosz két másik ilyen esetről is írt részletesen: 32.10.2-9 és 32.11. 2

4 Plinius Naturalis história VI 1.4. 36. 2

5 Aųlųs Ge iųs Attikai éjszakák IX.4.