Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Pataricza Dóra: Phlegón monstrumai - hermafroditák, nemváltoztatók és más csodalények Phlegón Csodálatos történetek című müvében
154 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) arkadiai Külléné hegyén, az egyiket megsebesítette, majd nyomban átváltozott: férfiból nő lett, és közösült egy férfival. 2. Apollón elárulta neki egy jóslatban, hogy ha megint meglátja, hogy (kígyók) közösülnek, és (ismét) megsebesíti az egyiket, visszaváltozik azzá, ami volt. Teiresziasz kivárta az alkalmat, és megtette, amit az isten mondott. Vissza is nyerte régi alakját. 33. Zeusz és Héra egy alkalommal összeszólalkoztak. Zeusz azt mondta, hogy a szeretkezés során a nőknek nagyobb rész jut az élvezetből, mint a férfiaknak, Héra pedig ennek az ellenkezőjét állította. Végül úgy döntöttek, hogy elküldenek Teiresziaszért, és megkérdezik tőle, hiszen ő ebben is, abban is tapasztalatot szerzett. Miután megkérdezték, azt felelte, hogy a férfinak egytizednyi élvezet jut, a nőnek viszont kilenctizednyi. 4. Héra erre mérgében megvakította Teiresziasz , Zeusz viszont megajándékozta őt a jóslás képességével 4 és hét nemzedéknyi életkorral. 5 5. Kainis 1. Ugyanezek a szerzők azt is leírták, hogy a lapithák földjén Elatosz királynak lánya született, akit Kainisznak neveztek el. 2. A lány (egy alkalommal) szeretkezett Poszeidónnal, aki megígérte neki, hogy teljesíti kívánságát, bármit is kér. Ő pedig azt kérte, hogy változtassa férfivá és tegye sebezhetetlenné. 3. Miután Poszeidón teljesítette kérését, Kaineusz lett a neve. 6 6. Egy lány 1. A Maiandrosz-folyó menti Antiokhiában is élt egy androgün 7 ember. Ekkoriban Athénban Antipatrosz volt az archón, Rómában pedig Marcus Vinicius és a Corvinusnak is nevezett Titus Statilius Taurus voltak a konzulok. s 2. Egy előkelő családból származó tizenhárom éves lánynak sok udvarlója akadt, mivel igen szép volt. Annak a férfinak a jegyese lett, akihez a szülei szánták. Elérkezett az esküvő napja, és éppen elhagyni készült a házát, amikor váratlanul éles fájdalmat érzett és hangosan felkiáltott. 3. A rokonai ápolták, és kezelték hasfájásra és kólikára. A fájdalom mégis három napon át tartott, és senki sem sejtette, (hogy mi is okozza) a betegséget. A kínok nem enyhültek se éjjel, se nappal, és bár a városi orvosok mindenféle gyógymódot kipróbáltak, nem tudtak rájönni a betegség okára. A negyedik napon, hajnaltájt a lány fájdalmai erősödtek, és hangos jajgatásbañ tört ki. 3 A görög-római történetekben Teiresziasz kivételével mindig nőből férfivá változnak át a nemváltoztatás során. Teiresziasz is csak átmeneti ideig volt nő, majd ismét visszaváltozott férfivá. 4 A mítoszokban gyakori motívum, hogy az istenek egy új képességet adnak, ha valakit kárpótolni szeretnének valamiért. 1 A legtöbb forrás hasonló módon megemlíti, hogy Teiresziasz rendkívül hosszú ideig élt, és ezt hét vagy kilenc nemzedéknyi időre teszik. (Buslepp, K.: Teiresias. In: Roscher, W. H. (ed ): Ausfürliche Lexicon der griechischen und römischen Mythologie. Leipzig, Teuĥñer 1915. 5. Bd., 181.) 6 Phlegón nem tér ki Kainisz/Kaineusz további sorsára: miután férfivá vált, nevet változtatott és harcosként élte le további életét. ' Kétnemű. P iñ¡us írt a szó (nála: androgynus) eredetéről, e szerint két szóval jelölték a kétnemű embereket, amelyek közül az androgün a régebbi, P in¡ns korában viszont már hermaphroditának nevezték őket. (Naturalis história VII.3.34.) Ezzel szemben Phlegón, aki P iñ¡us után egy évszázaddal élt, a korább¡ terminus technicus-t használja, méghozzá két értelemben is: néhány történetben az androgün szó jelentése „olyan személy, aki egymást követően nő, majd férfi", máshol viszont - a szó eredeti értelmének megfelelően - egy olyan embert jelöl ezzel a kifejezéssel, aki egyszerre nő és férfi. 8Kr. u. 45.
