Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

Dornÿe¡ S.: ,, A közjó iránt példás buzgalommal" Cseresnyés Sándor 149 Veszprém Veszprém megye első főorvosa, Puch ÿ Ignác 1848. február 9-én elhunyt. A megyei közgyűlés március 13-án Cseresnyés Sándort választotta meg évi 450 forint fizetéssel, de kikötötték, hogy Veszprémbe kell költöznie.

15

2 1 840-ben Szeredÿ Ková s János pápai ügyvédtől 2560 forintért vásárolt lakóházát és három tagban lévő földjét azonban csak 1850-ben adta el „kedves druszája", Szép Sándor pápai ügyvéd útján 6000 forintért.

1

5'

1 Veszprémi működéséből az első felelős minisztériumtól érkezett leiratra készített véleményes jelentése

15

4 az első előkerült dokumentum. Az oláhországi kolera („a rebesgetett léghajón járó ellenség") hírére - a korábbi járványok tapasztalatain okulva - elrendelték, hogy mindenhol készüljenek fel a tömeges megbetegedések ellátására. Cseresnyés részletes jelentést készített az alispán számára, ő aztán felküldte a földmívelési, ipari és kereskedési miniszternek. Észrevételeit, illetőleg a szükséges intézkedéseket hat pontban foglalta össze, előrebocsátva, hogy a kolera „általános ragadósságát... tagadván", a kórházakra szükség lesz. A „ragályellenességben" akkoriban nem állt egyedül, ilyen elveket vallott például Eckstein Frigyes is. Az első pontban tehát számot adott arról, hogy szükség esetén a megye kórházai hány beteget tudnak befogadni. A meglévő intézmények rendes ágyszámát megfelelő felszerelés (szalmaágy, szalmazsák, párna, lepedő, pokróc) biztosítása esetén Veszprémben is, Pápán is jelentősen meg lehetne növelni. A megye többi részében pedig „minden helység tűzzön ki egy tágas házat (veszedelem idején, ha mindjárt f aluházat is!) s a fent Irt ócsó eszközökkel, legalább 10 beteg számára lássa el." A második pontban az élelmezésre vonatkozó előírásokat, a harmadikban a meglévő egészségügyi személyzetet ismertette. A megyében ekkor 14 orvosdoktor és 29 seborvos volt. Őket arányosan el kell osztani a járásokba. Ezt a létszámot ki kell egészíteni: „minden helységbe felállítandó egy férfi és egy női gyámszemély." A negyedik pont a gyámokat említi. Őket egy-két hét alatt a legszükségesebb teendőkre ki lehet oktatni. Az ötödik pontban megnyugtatja a felettes hatóságokat, hogy „ha csak az ijjesztgető újság levelek ...a népet rémületbe s zavarba nem hozzák, vidékünk a cholera erre vándorlására alkalmi okokkal szolgálni nem láttatik". Az utolsó pontban javasolta, hogy a pesti orvosi kar és a megyék összefogásával Pesten hívják össze a „tiszti orvosokat", s a betegség kezelésére egységes eljárást állapítsanak meg, „nehogy a száz-meg-százféle szeszek - cseppek - s más szerek... a veszélyt öregbítsék." A kolera a szabadságharc éveiben Veszprém megyében nem okozott járványt. Főorvosi jelentésében

15

5 1848. december 31-én azt említi, hogy intézkedései eredményesek voltak a kolera leküzdésében: „a cholera is Szilason a sebész, Ðégen a falusi bába és iskolamester, mint ingyen orvossággal ellátott meghatalmazottjaim, felügyelések mellett kevés idő múlva megszűnt." A szabadságharccal összefüggő ténykedéseiből azt tudjuk, hogy 1848. augusztus 2-án a veszprémi „Bizottmány" arra utasította, hogy a mintegy 4000 főből álló „őrsereget", vagyis 15

2 Veszprém Megyei Levéltár. Köz-és kisgyűlés jegyzőkönyvek. 1848. 542. Dunántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára. Kéziratok. 1850.május 12. 15

4 Magyar Országos Levéltár. Abszolutizmuskori levéltár. D 21. Egészségügyi osztály 1848. 12. kútfő 11. 15

5 Uo. 1848. 19. kútfő 1.