Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

Dorn

ÿe¡ S.: ,, A közjó iránt példás buzgalommal" Cseresnyés Sándor 147 Cseresnyés ismertető flizetére is hivatkozva, a Jelenkor című újság pápai levelezője igyekezett a közönség figyelmét felhívni az ugodi fürdőre.

14

4 A jószándékú törekvések azonban nem hozták meg az elvárt eredményt, a fürdő forgalma csökkent, a társaság megszűnt. 1844 „ nyárelő" [június] 23-án már azt írják: „A nagy gyógyerejű savanyuvizéről híres ugodi fürdő is közel áll végenyészetéhez. A részvénytársaság, mellÿ eddig fön akará tartani, most a bútor egymásközti arányos elosztásában mutogatja részvételét. "

14

5 Cseresnyésnek erre a füzetére azonban hivatkozott Tognio Lajos orvosprofesszor a hazai ásvány- és gyógyvizeket számbavevő munkáiban.

14

6 A nagy Somló hegyről Cseresnyés feltehetően még Pápán írta utolsó nagyobb, nyomtatásban megjelent munkáját, amely a Somló heggyel foglalkozik.

1

4' A könyv 1848 közepén jelent meg. Az előszó kelte június 16, tehát a szabadságharc első csatái előtt szinte utolsó pillanatban. A Pápáról nemrég Veszprémbe költözött Cseresnyés „T.t. Veszprém megye érdemes tisztviselőinek, s egész közönségének, fejenként szeretett polgártársainak tisztelete jeléül" ajánlotta munkáját. Ebben a pár sorban is érezhető a társadalmi változásokat előkészítő reformkor és a megvalósulás reményét keltő márciusi események szelleme. Az addigi szokástól eltérően már nem nevezi nemesnek a vármegyét, nem a „karokhoz és rendekhez", hanem a saját állásához illő megyei tisztviselőkhöz és a polgártársakhoz fordul. Az előszóban is ilyen gondolatokat fejteget: ,y4z előhaladás és tökéletesedés magva a szebb s jobb után sóhajtozó elégületlenség... mozognunk, dolgoznunk s haladnunk kell az időben, és az idővel". A munka születéséről elmondja: „Ezen adatokat halmaz foglalatosságim közt - mint 2 nagy járás - 3 kórház lekötöttje" szedte össze. Ezt a gyűjtést több barátja a saját adataival kiegészítette, bővítette és kiadásra javasolta. Ebben a 66 lapos kis könyvben nem orvosként, hanem lokálpatrióta somlai szőlősgazdaként mutatkozik be. Alapos és széleskörű kutatás eredményeként földrajzi, helytörténeti, mezőgazdasági, elsősorban szőlészeti-borászati és irodalmi képet nyújt a számára oly kedves hegyről és városkáról. Ennek megfelelően a négy „szakasz" különbözőképpen kapcsolódik Somlóhoz. Az első a hegy korábbi történeti-földrajzi müvekben található említéseit sorakoztatja fel. Kiemeli a szőlőtermesztésre és a borra vonatkozó részeket, s ezeket folytatva részletesen ismerteti saját kutatásait. Vegytani vizsgálatai alapján megállapította, hogy a somlói hegy talaja vasas, s így „a vasas földben termette Somlai borban bőv borsavas és borkő savas vas olvadék" van. Ez különbözteti meg a környék boraitól. A somlai bor alaposabb jellemzése során - bár csak felsorolásként - megemlíti gyógyászati alkalmazását is: „vidékünkön a sorvasztó betegségekben, puffadt, petyhüdt, sáppad , nyálkás silányságokban, gelesztás állapotban, rothasz14

4 Jelenkor 1842.dec.21. 668-669. 14

5 Honderű 1844. II. félév 33-34. 14

6 Linzbauer, Franciscus: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé. Tom.lII/5. Budae, 1861. 452. és 519. 14

7 A nagy Somló hegyről, váráról Somló-Vásárhelyről, helyzeti, történeti, természeti, gazdasági és költészeti tekintetben. Veszprémben, 1848 nyom . Ramasetter Károly. VIII, 66 p.