Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

146 Comm. de Hist. Artis Med. 2/0—213 (2010) Az ugodi fürdő Amint a vármegye „meghagyásából fordította le Cseresnyés a fentebb ismertetett Rövid oktatási, a következő évben, 1841-ben az Ugodi Részvényes Társaság megbízásából írt egy rövid ismertető füzetkét az ugodi hideg forrásokról.

13

9 A Pápától mintegy 10 kilométer távolságra fekvő Ugod község határában, a vadkerti részen 1801-ben három savanyúvíz-forrásra akadtak. A környéken lakók gyógyító hatásúnak tartván elkezdték fürdésre használni őket. A források vize azonban fogyatkozni kezdett, ezért a földesúr, Eszterházy Ferenc gróf 1813-ban „ásatni rendelé". Az újra bőségesen előtörő vizet Boleman Lipót pápai gyógyszerész megvizsgálta, és megállapította az összetételét. Erre alapozva a földesúr 1825-ben egy francia szakemberrel, Bar diós al újabb fúrásokat végeztetett, majd a források mellé fürdőházat építtetett. Az ugodi vizet gyógyászati szempontból a neves Zsoldos János, Veszprém megyei főorvos vizsgálta, s használatát egész sor betegségben hatásosnak ítélte. Zsoldos - legalábbis 1827-28-ban - itt is lakott. Francsics Károly borbély ugyanis azt írta naplójában: ,^4zonnal elmentünk Zsoldos doktor úr lakásához, a Pápától másfél óra járásnyira fekvő Ugodi fürdőbe. "

14

ü Ugod község seborvosa és fürdőse, Nagy László jegyzőkönyvet is vezetett a fürdőt használókról és gyógyulásukról. Ezt a jegyzőkönyvet Cseresnyés említi, maga a kézirat azonban nem ismert. A fürdő szélesebb körben való megismertetése és népszerűsítése érdekében Zsoldos János már 1827-ben igénybe vette a sajtót.

14

1 Ezt a hírverő munkát Cseresnyés Pápára kerülése után hamarosan folytatta.

14

2 A 14 lap terjedelmű kis könyvecskét, amelyben Cseresnyés az ugodi fürdőt reklámozta, egy részvénytársaság adhatta ki, hiszen a ,pápai, ugodi, devecseri és semptei uradalmak földes urának?', gróf Eszterházy Károlynak szóló ajánlást az Ugodi Részvényes Társaság írta alá. Jakab Réka kutatásaiból

1

4' tudhatjuk, hogy a fürdőt bérlő Ugodi Részvényes Társaság társadalmi háttere a Pápai Casino volt, amely ugyancsak részvénytársasági formában működött. Az ugodi társaság tagjai egyúttal a kaszinónak is részvényesei voltak, s a fürdő rendszeres látogatói közé tartoztak. Cseresnyés akkor a kaszinónak választott tagja volt, s természetesen csatlakozott az ugodi társasághoz is. Ezért vállalkozhatott, hogy külön fűzetkében is ismertesse a „hideg forrásokat". Az ismertető fűzet első fejezete a forrásvíz vegyi vizsgálatáról számol be, s közli Boleman Lipót elemzési adatait. A második fejezet A víz hol léte, és mostani állapotja címmel költői leírást ad a fürdő fekvéséről és a használati lehetőségekről. A harmadik fejezet a víz alkotórészeihez kapcsolódva utal a gyógyhatásokra. Az utolsó fejezetben röviden megemlékezik „a fürdőre ügyelő részvényes társaságról", itt említi saját szerepét,, főorvosi felv igÿázás át". 11

9 Az ugodi sós, vasas, gyantáros. ibolyás hideg forrásokró¦. Pápán, 1841 a ref. főiskola betűivel, Sziládÿ Károly által. 14 p. 141

1 Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújtok. Bp. 1973. 177. 14

1 Zsoldos János: Hiradás az Ugodi Vas Savas Forrásról. Hazai s Külföldi Tudósítások 1827. 1. félév. 31 .sz. I lirdetések. 14

2 Magyar Kurir 1834.máj.25. 14

1 Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban. Acta Papensia 2001. 27-62. és Hudi József - Kránitz Zsolt: Az ugodi fürdő 1840-ben. Acta Papensia 2008. 96-102.