Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

Dornÿe¡ S.: ,, A közjó iránt példás buzgalommal" Cseresnyés Sándor 129 egy fiatalon elhunyt orvosbarátjukat, Győry Ferencet siratta el latin nyelvű költeményben.

42 (Győry (1788-18 19) Pesten kezdte egyetemi tanulmányait, de a doktori címet már Bécsben szerezte meg 1818-ban. Utána kórházi másodorvosként dolgozott a császárvárosban. Tótĥék bizonyára már Pestről jól ismerhették, Bécsbe „peregrinálása" akár egyik példa lehetett számukra.) Az egyetemre valamikor 1819 folyamán V. évesként valóban beiratkozott a két jó barát.

4' Hozzá is láttak a tanuláshoz és a doktori értekezés elkészítéséhez. Cseresnyés az örökletes betegségekről (de morbis hereditariis) kívánt írni. Hogy mennyire jutott, nem tudjuk. 1819. július 6-án még Bécsben volt, Ungvárnémeti Tóth Kazinczynak ekkor írt levelében ugyanis ő is üdvözli a széphalmi mestert.

4

4 „Szent Mihály havának [szeptember] 26 napján" következő levelében Ungvárnémeti Tóth már azt írta: „Cseresznyés [sic!] Somogyban mulatja magát Dr. Csorba házánál,"

4

5 Cseresnyés 1826-ban doktori értekezése ajánlásában is hivatkozik Csorba hívására: „hogy én ez előtt hét esztendőkkel ezen Ts. N. Vármegyét megismértem, azt a tisztelt Physicus Ur barátságának köszönöm, mely Bécsből leszólita." Ungvárnémeti Tóth további leveleiben is beszámol barátja távollétéről: ,Az én Cseresnyésem September közepétől nincs együtt velem - Somogy vármegyében mulat - a Physicusnál, Csorba Józsefnél s nem is szándékozik előbb vissza Húsvétñéi. Nehezen esik társasága nélkül el-lennem,"

4

6 Hasonlóképpen írt 1820, április 4-én is.

4 Cseresnyés azonban húsvétra sem tért vissza. Ungvárnémeti Tóth 1820. augusztus 21én Bécsben meghalt. Haláláról Igaz Sámuel, a Bécsben nevelősködő magyar író tudósította Kazinczyt. Levele végén megemlíti, hogy „tudtára adtam a szomorú hírt Cseresnyésnek is, ki még most is a Somogyban van Czindery Uras ágnál."

4* Tévesen írta Ungvárnémeti Tóth monográfusa, Rákóczy Géza, hogy „Bécsben temették el ... elhagyottan, csak gyermekkori barátjától, Cseresnyés Sándortól kísérve az utolsó úton,"

4

9 Cseresnyés nem lehetett ott a temetésen, hiszen Igaz Sámuel szerint is ekkor Somogyban volt. De maga Cseresnyés is azt írta később Toldÿ Ferencnek: ,/í halál... távol létemben véletlenül szakasztá el töllem Bécsben. "

5

Ü Cseresnyés tehát 1819 szeptemberétől Csorba József hívására Somogyban volt. Csorba (1789-1858) 1817-ben szerezte orvosi oklevelét Pesten. Cseresnyés ekkor már befejezte a II. évfolyamot. Az egyetemen ismerkedhettek meg. A kapcsolat továbbra is fennmaradhatott, bár Csorba még 1817-ben Somogy vármegye főorvosa lett, s így Kaposvárra került. A forrásokban nem találtunk pontos adatot arra, hogy Csorba miért hívta le Cseresnyést Bécsből, Cseresnyés miért szakította meg egyetemi tanulmányait. 4

2 Piis manibus Francisđ Győry, Ĥuñgari nobilis, doctoris medicinae eruditissimi. Viennae, 20. Maii - anni 1819. 4

3 Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg birodalom egyetemein. I. 1790-1850. Bp.-Szeged, 1994. „Cseresnyés, Alexander von" 91.,„Toth (Tost), Ladislaus von" 93. 4

4 K.L XVI.köt. 433. 4

5 K.L XVI.köt. 512. 4

6 K. L XVI.köt. 526. 4

7 K.L XVII.köt. 129. WK.L XVII.köt. 237. 4

9 Rákóczy Géza: Ungvárnémeti Tóth László. Sopron, 1892. 21. 5

0 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Kézirattár. M.Ir.Lev. 4-r 61.e.