Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

130 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) Doktori értekezését tekintetes és nemes Somogy vármegyei Karoknak Is Rendeknek", valamint Csorba József főorvosnak ajánlotta. A hozzájuk intézett köszönő sorokban utalt Csorba hívására, a továbbiakban pedig azt írta: „Hogy pedig lakásomat továbbra is itt választám, azt a Ts. Ns. Vármegye Nagyjainak még 1820-ikban irántam mutatni méltóztatott közös, és munkás szeretetükön s szerencsémen kívül, az éngemet ara, a mostani hivatalomra érdemesítő Gondviselésemnek kell köszönnöm." Ebből arra következtethetnénk, hogy 1819-ben talán csak kisegítésre, helyettesítésre hívták le Bécsből, 1820-ban azonban a vármegye rendes, fizetett seborvosi állásra alkalmazta volna. Ezt azonban az eddig ismert adatok nem igazolták. Viszont említettük, hogy 1820-ban „Czindery uraságnáF volt. Feltehetőleg már ekkor is uradalmi orvos volt, hiszen amikor 1824-ben megnősült, az anyakönyvben a Somsich és több más birtokos nemesi családok uradalmi orvosaként szerepel. A házasságkötés 1824. dec. 22-én, Cecén történt. Cseresnyés a városka egykori református lelkipásztorának, Nagy Mihálynak a lányát vette feleségül. Nagy Sára 1789-ben született Cecén.

5

1 A Csanád megyei nemes családokat ismertető, már idézett munka

5

2 tévesen nevezi Cseresnyés feleségét Nagy Máriának, hiszen az első felesége Nagy Sára, a második Nagy Terézia volt. Hét éves Somogy megyei működését azonban 1822-ben megszakította. Az egyetemi iratok szerint ugyanis az első doktori szigorlatot („examen rigorosum médiçum primum") 1822. augusztus 29-én „satis bene" (elég jó) eredménnyel tette le.

5' A második szigorlatig (1826. jul.29.) ismét visszatért Somogyba. Egyelőre nem tudjuk az okát, hogy miért várt ennyi időt egyetemi pályafutásának a folytatására, miért szakította meg ismét évekre. Somogyi időszakában mindenesetre kapcsolatban lehetett a megye birtokos nemesi köreivel, s itt is kihasználta versszerzési képességeit. 1825-ben Si gray József főispán beiktatására írt üdvözlő verset.

5

4 1826 Pünkösd havában (május) pedig Ladon fordított le egy latin verset.

3

5 Utolsó somogyi idejében is a Somssich-család uradalmi orvosa volt. 1826-ban névnapja alkalmából verssel köszöntötték barátai.

5

6 A magát csak N.N. rövidítéssel jelző szerző versét „ez időben a nagyságos Somssich familia nagy-érdemit đodorához Somogyban, mint a Musák mindenkori kedveltjekhöz - és kedvelőjökhöz barátsága zálogául" írta. A kis, mindössze 4 lapos nyomtatványt „az érdemes szerző ur eránt való tiszteletből, s a tisztelt doctor ur eránt való szíves baráti szeretetbőr Váradÿ István „hites ügyész" bocsátotta közre. Az ókori mitológiai alakok szerepeltetésével fűszerezett költemény a sok megpróbáltatásra, de végül a remélt sikeres orvosi pályafutásra utal. Pesti barátai nyilván tudták, hogy tanulmányainak a befejezésére érkezett - bár csak átmenetileg - közéjük. Cseresnyés valamelyik diákkori társa írhatta a köszöntő verset, mert az utolsó lapon egy kis megjegyzés található: „Ezen egész munkácskában czélzás vagyon tisztelt Doctor urnák azon 1805-ik kedves Eligidionjára, mellÿben magát mint nem kedvező szelek közt tengerek5

1 Magyar Országos Levéltár. A cecei református gyülekezet anyakönyvei. 5

2 Lásd a 3. jegyzetet 5

3 Album medicorum. Semmelweis Egyetem Levéltára. 1 .f. 1.129. 5

4 Nagy méltóságú alsó és felső surányi gróf Sigray Jósef ő excellentiájához, midőn fő ispányi hivatalát fel venné Somogyban. Augustus 16-dikán 1825. esztendőben. Szép-Literaturai Ajándék 1825. 136-137. 5

5 Consiliarius Czhe [!] László Ur Ő Nagysága deák hexameterének szabad fordítások. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Fol.hung. 726. Cseh László (7-1824) Tolna megyei alispán több latin alkalmi vers szerzője. 5

6 Tekintetes és tudós felső őri Cseresnyés Sándor Úrhoz neve napján. Pesten, 1826 ny.n. [4] p.