Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull

Pásztor Emil. : A koponya anatómiája 111 18. Híres tudósok, anatómusok, biológusok és antropológusok (koponya iránti érdeklődéssel) Broca, Pierre Paul Pierre Paul Broca (1824-1888) orvos, anatómus, antropológus a számára világhírnevet hozó előadását 1861-ben Párizsban, az Antropológiai Társaságban tartotta. Néhány korábbi betegénél a vezető tünet a beszédzavar volt, a boncoláskor pedig kivétel nélkül az agy ugyanazon helyén talált roncsolódást az agykéregben. Ez a terület: jobbkezeseknél az agy baloldali homloklebenyének alsó tekervénye, a gyrus praecentralis hátsó részén, lefelé keskenyedő formában volt körülírható. Ezen agykérgi részlet még azzal a mikroszkópos elváltozással is rendelkezik, hogy az un. óriási pyramissejteket tartalmazza (Brodmann 4).

15 A később Broca-ról elnevezett beszédképtelenség (aphasia), az un. Broca-féle motoros beszédzavar tünetei: a beteg megérti a hozzá intézett beszédet, azt is tudja, hogy mit kellene mondania, de nem tudja helyesen formálni a hangokat, a szavakat, a beszédet. Néha dühöngésig fokozódik a türelmetlensége, bosszankodása, hogy nem tudja megértetni magát. Az agykérgi „lokalizációs tan" kidolgozása Broca felfedezésével kezdődött. További vizsgálatok a különböző agyi funkciók agykérgi reprezentációinak területei még a 20. században ¡s a kutatás témája volt. Közel 100 év kellett ahhoz, hogy 1936-ban Josef Gerstmann (1887-1969) felfedezze a róla elnevezett szindrómát a bal fali (parietalis) lebeny károsodása következtében. A Gerstmann szindróma négy tünete: számolási képtelenség (acalculia), rajzolási képtelenség (agraphia), jobb-bal tévesztés, öltözködési ügyetlenség.(apraxia). Ezeknek a kutatásoknak nemcsak elméleti, de nagy gyakorlati haszna is volt. Korábban ugyanis semmi támpont nem volt arra vonatkozóan, hogy egy agyműtét tervezésekor a koponya lékelését melyik területen kell elvégezni úgy, hogy a legkevesebb agykárosodást okozzon maga a mélyebben fekvő vérömleny vagy daganat elérése, feltárása. Broca munkásságát hazánkban is elismerték, az MTA tiszteleti tagnak választotta 1873ban. Agyát a párizsi Néprajzi Múzeumban őrzik. Az antropológiával foglalkozó kutatók előbb-utóbb találkoztak a frenológia és/vagy a rasszizmus problémájával Winslow. Jacobųs Benignus A dán származású Jacobųs Benignus Winslow( 1669-1760) nem a pesti, hanem a párizsi egyetem anatómiai tanszékének volt a professzora, de tankönyve a pesti egyetemisták legnépszerűbb tankönyve volt. A kisalakú, zsebkönyv szerű, anatómia tankönyv franciául 1732-ben, németül 1733-ban, és végül 1753-ban latinul jelent meg. Abban az időben az egyetemeken kivétel nélkül latinul folyt az oktatás. Winslow tankönyve 350 oldalban tárgyalja a csont és izülettant, ezen belül 80 oldalban a koponyát. A koponya csontjait rendkívül részletesen, szinte felesleges aprólékossággal tárgyalja, minden csonton 12 szempontot vesz tekintetbe: általános leírás, forma, alak, külső és belső kiemelkedések és behorpadások, kapcsolatok, használat, stb. Korábbi szerzők munkásságával, Vesalius kivételével, nem foglalkozik. A koponyacsontok közötti összeköttetéseket alig mozgó, vagy egyáltalán 1

5 Az agykéreg morfológiailag és funkcionálisan körülírt területeit, Brodmann után. számokkal jelzik, Az említett motoros beszédközpontú Brodmann 4-6, a Gerstmann szindróma területe = Brodmann 39.