Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull

100 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) 4. A belső vázrendszer alapvető szövete a csontszövet A csont struktúrája a megterhelésnek megfelelően változik, alakul. A csontosodás a méhen belüli élet második hónapjában kezdődik és apró csontosodási pontokból indul ki. A koponyatető csontjai főleg kötőszövetes telepből csontosodnak: os parietale, squama ossis frontalis, squama ossis temporalis, anų ųs tympanicus, os nasale, os lacrimale, os zygomaticum, os palatinum, mañđibų a, maxilla. Porcosañ előképzettek az arc fedőcsontjai: a teknőszerü koponyaalap, az arckoponya kettős cső-szerű tokja, os occipitalé, incus, malleus, os sphenoidale, pars petrosa, orr-tok, Meckel-porc, Reichert-porc. Az embrionális életben fokozatosan fejlődő agyat porcos vagy kötőszövetes tok veszi körül, amiből a koponyacsontok fejlődnek. A 40 napos és kb. 14 mm. hosszú embrió elülső fejrésze különösen gyorsan fejlődik, a hasi oldal felé görbül, méretében az egész embrió fele részét teszi ki. A 3 cm. hosszú embrió úgy alakul, hogy a jellegzetes idomok már jól láthatók. A fejlődés későbbi szakaszában a csontok rárakódásos csontosodással képződnek (perichondralis vagy periostealis csontosodás). A csontok szerkezeti átépítése lényegében az egész élet folyamán tart. Normális növekedés esetén a csontépítés és a csontfelszívódás egyensúlyi állapotban van. A csontszövet az összes szövet között a legalkalmasabb szövet a regenerálódásra. Kis darab épen maradt csonthártyából a nekrotizáħ csont teljesen regenerálódhat. A soksejtű szervezetek többnyire egyféle feladat szolgálatába állított sejtcsoportjait szöveteknek nevezzük. Fejlődéstani értelemben ezen sejtcsoportok minden egyes sejtje funkció és felépítés szempontjából egy jól meghatározható, elkülöníthető irányba differenciálódott. Ennek megfelelően az emberi szervezet e sejtcsoportjai a szervezeten belül nem szórtan, hanem csoportosulva fordulnak elő. Ezeket a sejtcsoportokat/szöveteket többféle szempontból lehet kategorizálni. A funkciót szem előtt tartva a csontokat felépítő szövet a kötő- és támasztószövetek kategóriájába tartozik. Kisebb csoportosítási egység a támasztószövetek kategóriája: ide sorolhatjuk a csontszöveten kívül még a zsírszövetet és a porcszövetet. Alaki és strukturális felépítésük alapján megkülönböztethetők a csöves-, a lapos-, a köbös- és a labirintikus csontok. Az emberi koponyában a három utóbbi csontféleség mind megtalálható. A csöves csontok belsejét a velőüreg foglalja el, melyben zselészerű anyag, a csontvelő található, Itt egy nap alatt csaknem 200 milliárd vörösvérsejt termelődik. A csontok négyszer szilárdabbak, mint a beton. 5. Az emberi csontváz (szkeleton) Bizonyos élőlények formáját biztosító, csontokból felépített „szerkezet" a csontváz. A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. (Születéskor még több csontunk van - közülük néhány a gyerekkorban összenő.) Ez a szilárd mozgatható váz a test támasza, védelmezője. Része a koponya is, amely úgy védi az agyat, mint a diót a héja. Az emberi test kifejlett állapotában - tehát a juvenilis kori csontosodási folyamatok lezárulta után - 206 különálló, de egymáshoz különböző módon és mértékben rögzített csontot tartalmaz. Az ettől eltérő (általában nagyobb) számú csont jelenléte az esetek többségében élettani szempontból semmiféle kóros elváltozást nem okoz, illetve nem jelez.