Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull

Pásztor Emil. : A koponya anatómiája 101 Ritkábban találkozunk 206-nál kevesebb csontot tartalmazó csontvázzal. Ezen állapotok - pl. a végtaghiány - oka is túlnyomórészt genetikus hátterű, súlyos veleszületett rendellenességetjelez, amelynek kapcsán a magzatok nagyon korán, a fogantatást követően néhány héten-hónapon belül elhalnak. Mihalkovics tankönyvében

5 részletesebben szól a csontvázról: Az emberi test súlyának 1/6/-1/7 része a csontváz, amelynek súlya átlagosan férfiben 731 g., nőben 555 g. (a járulékos részeket pl. bordaporcot, porckorongot leszámítva). A csontvázban 92 csont párosan, 33 páratlanul fordul elő. A fejben 22, a törzsben 51, a felső végtagban 74, az alsó végtagban 70 csont van. A felsoroltakat összeadva 223-at kapunk {Szentágothai adata 206). A különböző értékek a hallócsontok és a fogak változó értékben történt beszámolása adja. Egyes állatoknál a csontvázat képező csontok száma több is lehet, mint az emberben, pl. madaraknál az izomzatban, kérődzők szívében, ragadozók ivarszervében. A csöves csontok növekedésekor új csontosodási magvak forradnak a diaphisishez, amely folyamat a fanosodással leáll. Az odaforradás kora a különböző fajoknál ismert: lónál 5 év, szarvasmarhánál 4 és fél év, embernél 20 év. Ezt a számot 5-6-tal szorozva kapható az állat természetes (maximális) életideje, embernél 100-120 év. A csontszövet jellemzői az alábbiakban foglalható össze: 1. összenyomási és szakítás¡ szilárdsága jelentős; 2. mechanikai funkciójának ellátásban az élő sejtek közvetlenül nem vesznek részt; ezt az ún. alapállomány biztosítja; 3. folyamatos, állandó csontátépülés zajlik benne; 4. a csontszövetnek saját sejtes (élő) alkotórésze van: osteoblastok, osteocyták, osteoclastok Osteoblastok: ún. csont termelő sejtek, a csont növekedésének és átépülésének a helyén fordulnak elő. Anyacseréjük igen aktív. Nagy mennyiségben állítják elő az ún. I-es típusú kollagént. Az osteoblastok azonban nem csak a csont felépítésében vesznek részt, hanem egy bonyolult és kevéssé ismert biokémiai úton serkentik az osteoclastok működését, így a csontozat lebontási folyamatait is. Osteocyták: vagyis igazi csontsejtek. Valószínűleg a csontátépülés aktuális helyét és idejét is az osteocyták határozzák meg. Osteoclastok: vagyis csontfaló sejtek, a csontfelszívódás helyén fordulnak elő. A csontszövet belső folyamatai nagyban függenek az életkortól. A csontképződés {modeling) első fázisában olyan helyen képződik csont, ahol addig nem volt. Miután az új csont növekedése befejeződött és végleges méreteit és alakját elérte, folyamatosan megújul, átépül (

remodeling). A csontállomány építő (formatio) és lebomlás¡ (resorptio) folyamatai kezdetben egyensúlyban vannak. A lebontás és a felépítés nagyon szorosan összefüggő, összekapcsolt mechanizmus, amit coupling-nak nevezünk. A csont járulékos alkotórésze a periosteum, a külső csonthártya, amely külső réteget rak a csontra, annak vastagságát növeli. Táplálja a csontot, az elpusztult csontszövetet regenerálja. Az endosteum a belső csonthártya, felépíti a belső lemezrendszereket. A vörös csontvelő a vérképző rendszerhez tartozik. Főleg a vörösvérsejtek képzésében vesz részt, de fehérvérsejteket is termel. A vörös csontvelő felnőttben kb. 1500 g tömegű. A fejlődés során a vörös csontvelő helyét a sárga csontvelő (zsírvelő) foglalja el. 5 Mihalkovics Géza: Általános boncztan. Bp., Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1881