Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull

Pásztor Emil. : A koponya anatómiája 99 ból előkerült állati koponya architektúrájából a hozzáértő kutató következtetni tud mind az állat táplálkozási, mind társas viszonyaira, az evolúciós láncban elfoglalt helyére. 3. A koponya szöveteinek fejlődéstana Ha a koponyáról beszélünk, szinte lehetetlen, hogy az azt felépítő csontszövetről legalább vázlatosan ne szóljunk. A különböző szervek közös eredete és a differenciálódással történő szétválás Darwinnal vált tudományos értékűvé. Az alapszövetek megismeréséhez az általános magzati fejlődésből kell kiindulni, de szükséges a csíralemezek és származékaik differenciálódási mechanizmusainak ismerete is. A gerinces embrió, ill. a későbbiekben a gerinces állat testét képezik a koncentrikusan hengerré záródott csiralemezek. Az ectoderma, a külső csíralemez képezi a bőr hámját és annak származékait. Ugyancsak innen, egy mélyebb lefüződéssel, alakul ki az idegrendszer. A belső csíralemezből, az endodermából származik az emésztőcsatornát belülről fedő hámréteg és annak származékai (mirigyek, tüdő, húgyhólyag). A középső csíralemezből, a mesodermából alakul ki a csontváz és annak összeköttetései, az izom, a testüregek falait képező réteg, a keringés-, a kiválasztó- és a nemi szervek szövetének zöme. A csíralemezek hengeréből meghatározott helyeken lépnek ki a különböző szervek szövettelepei. A fejlődés további fontos lépése a neurulatio, vagyis az idegrendszer telepének teljes elszakadása az ectodermától. A mesoderma sejtjei nagy részében olyan átalakulás következik be, hogy a sejtek között jelentős mennyiségű sejt közötti állomány halmozódik fel, a sejteket pedig szalagok kötik össze. Az így kialakult hálózatos struktúra a mesenchima. Az evolúció során kialakuló sejtrendszerek (a csontok hangsúlyozásával, mivel a koponya a tanulmányunk tárgya) tehát így alakulnak: a mesoderma 1. ĥárñjellegű szövetek; 2. mesenehyma jellegű szövetek. A mesenchyma jellegű sejtekből fejlődő sejtek és szervek hét csoportba oszthatók, melyek közül az egyik jelentős csoport a „kötő- és támasztó szövetek". Ez utóbbi csoportba tartozik minden csont és porcszövet, a szervezet minden laza- és tömött kötőszövete. Elfogadott volt az az álláspont, hogy csontszövet nem primeren keletkezik, hanem elsődlegesen meglévő más támasztószövetből, főleg mesenchimábó\ alakul ki.. Kötőszövetes telepből desmogén csontosodás, porcos telepből çhoñđrogéñ csontosodás történik. Nemzetközileg elismert anatómusunk, Krompecher István (1905-1983) fiatal állatok koponyacsontja varratainak tanulmányozása alapján az elsődleges angiogén csontosodás mechanizmusát írta le. A varratok mentén a kapillárisok adventiliájából közvetlenül alakulhatnak csontszövetet képező sejtek. Ezt a mechanizmust nevezzük ma Krompecher-féle primér angiogén csontosodásnak. Más szavakkal: a csontosodáshoz szükséges differenciálatlan mezenchima-sejteket a fiatal állatok varratai területében a sinusoid kapillárisok adventitiájában találta meg.