Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Varjassy Péter: Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei

84 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) bölcseleti végzettséggel is bírt. Magyary-Kossa adata szerint Stephan von Liegnitz néven szerepelt. A neve alapján Magister Stephanus származási helye a szepességi Lechnitz (Lehnic) volt. (MAGYARY-KOSSA 1931, VERESS 1915) loannes Stock, a szabad tudományok mestere és orvosdoktor. Óbudai, majd szepeshelyi prépost, korábban Zsigmond és Albert királyok, s az özvegy Erzsébet királyné volt udvari orvosa. 1458-ban Mátyástól kiváltságlevele újbóli kiadását kérte. Valószínűleg 1464-ben halt meg, és Óbudán temették el. (MAGYARY-KOSSA 1931, WESZPRÉMI 1962) Fülöp. Pesti orvos volt, egy 1458-ban kelt végrendelet említi. (MAGYARY-KOSSA 1931) Johannes Zaskovvsky, zsolnai illetőségű orvos-baccalaureus. Mátyás király 1459-ben, egy jogi ügyben felhatalmazást adott „fidelis noster venerabilis Johannes Zaskowsky de Si/ina arcium liberalium magisler et facultatis medicine baccalarius'

1'' részére. (MAGYARY-KOSSA 1931) Galeotto Marzio (1427-1497?) Janus Pannonius jó barátja, hívására érkezett hazánkba, 1460-1480 között sokszor tartózkodott a királyi udvarban. Padovában orvostudományt is hallgatott, azonban hazai gyakorló orvosi tevékenységéről nincsenek adataink. 1471-ben, Budán írta a De homine libri duo című, orvosi vonatkozású művét. (WESZPRÉMI i960) Nicolaus de Dacia 1464 körül élt és működött. A dominikánus szerzetes jártas volt a csillagászatban és az orvostudományban. Neve alapján Erdélyben működött. (MAGYARYKOSSA 1931, WESZPRÉMI 1962) Bartholomeo Montagnana és Cristophorus Gallus. E két olasz orvosnak csak a nevét ismerjük. 1460-as években működhettek, Janus Pannonius említi őket elégiáiban. (WESZPRÉMI 1962) Kellner (Kirchhaimer), Johannes doctor 1464-68 között, haláláig Budán élt, a város tekintélyes polgára lett. Bécsben nyerte el az orvostudományi doktori címet, s noha adatok nincsenek róla, valószínűsíthető budai orvosi tevékenysége. (KUBINYI 1970) Ambrosius Griffus medicinae doctor. A milánói herceg orvosa és megbízottjaként házassági ügyekben tárgyal Budán Mátyás királlyal, 1465-ben. (MAGYARY-KOSSA 193 1) Konrád orvos. 1465-ből egy okmány említi, honti főesperes és egyben orvos is volt. (MAGYARY-KOSSA 1931) Stokpaur Tamás (wundtarczt). 1466-ban, ill. a következő években is többször szerepel a neve Sopron városának okleveleiben. Seborvos, városi tanácsos, zsidóbíró is volt. (MAGYARY-KOSSA 1931) Martinus Bylica (1433-1493), neve több formában is ismert: Ilkus Márton, Marcin Bylica z Olkusza, Martinus doctor. Krakkóban orvosi végzettséget is nyert, főként csillagászati tudásáról ismert. Az 1460-as évek derekán már hazánkban tevékenykedik, őt is Sanoki Gergely hívta be. Később a pozsonyi egyetemen asztrológiát tanított, 1486-ban a Budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa volt. Egy személyben volt európai hírű asztrológus, valamint orvos és pap. (MAGYARY-KOSSA 1931, WESZPRÉMI 1982, KAPRONCZAY 1992, SEBESTYÉN 1863) Zsigmond, sebész. Kassán tevékenykedett, egy 1467-ből való oklevél említi. (MAGYARY-KOSSA 1931) Petrus magister medicinát tanított a rövidéletű Academia lstropolitana orvosi fakultásán. Nevét Vitéz János érseknek 1467-ben, a pozsonyi magisztrátusnak írt okleveléből ismerjük, amelyben így említi: „magister Petrus, doctor arcium et medicine". Személyé-