Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Varjassy Péter: Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei

Varjassy P. : Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei 85 ről ezen kívül több hiteles adat nem áll rendelkezésünkre. Egyedül Toldy Ferenc írta, forrása megjelölése nélkül, a következőket: „a gyógytudományban Thöringer Péter mes­ter" volt a pozsonyi egyetem egyik első tanára. Toldy fenti, bizonytalan adatán kívül magister Petrus alakjával kapcsolatos újabb dokumentum nem ismeretes. (DEMKÓ 1894, TOLDY 1852)' Matthias Sekeresch medicinae baccalaureus (Seckeress de Ilmatz). Egyedüli említé­se 1468-ból, a bécsi egyetemről való. (MAGYARY-KOSSA 1931) (4) Hans von Dockenburg, jeles sebész, aki Mátyás nyílsérülését kezelte sikeresen 1471­ben, s a király szolgálatában állott 1477-ig. (MAGYARY-KOSSA 1929) Izsák orvos 1472-ben és 1473-ban a türkmén uralkodó, Uzun Hasszán követeként járt Budán. (SCHULTHEISZ 1974, TARDY 1969, VÁMBÉRY 1902) Aquilejai Angelo mester Mátyás király háziorvosa, egyben a zalavári apátság kor­mányzója is volt. A ,,venerabilis et egregius" aquilejai Angelo személyéről két oklevél ad hírt, 1474-ből. (MAGYARY-KOSSA 1931) Blasius de Waradino említése 1475. március 17-én, sikeres padovai, jogi vizsgája kap­csán: „Licentia privati exctminis et publica doctoratus in (iure) egregii ac praestantissimi viri domini Blasii nati Ladislai kerekeghazi de Waradino". Veress megjegyzi, vizsgája nyilván jogi volt, mivel orvosi szigorlatát már 1472 őszén letette. (VERESS 1915) Franciscus Fontana, orvos és diplomata. 1475-ben Mátyás orvosát diplomáciai megbí­zással a milánói herceghez küldte. Később, 1487-ben Corvin János és Galeazo Bianca mi­lánói hercegnő frigye ügyében ismételten követe volt az uralkodónak. (WESZPREMI 1962, MAGYARY-KOSSA 1931) Heydcntrich (Ehrenreich) Johann erfurti származású budai orvos, főként üzleti tevé­kenységet folytatott. Ernuszt János királyi kincstartó 1476-ban végrendeletének végrehajtó­jaként említi, Heydcntrich János üzlettársa és orvosa volt. Magyary-Kossa közli adattárá­ban, hogy Ernuszt 148l-es végrendelete Heydentrich Jánost egregius-nak, nemesnek neve­zi. (MAGYARY-KOSSA 193 1, KUBINYI 1970) Kuntstock (Wcger) Gergely bécsi születésű orvos. 1476-ban költözött Budára, miután Bécsben megszerezte az orvosi doktorátust. (Bécsben együtt végezte el az egyetemet Má­tyás későbbi (1488) bécsi orvosával, Johann Tichtellel.) Budán élt évtizedekig, a városi patriciátushoz tartozott, magyar nemesi címet is szerzett. Szakmáját sem hanyagolta el. (KUBINYI 1970) Joannes de Leonibus de Galluccio, capiai származású olasz orvos, casertai püspök 1476. táján kezelte Mátyást, amikor a nápolyi követként járt az udvarban. Az uralkodó megelégedése jeleként a szicíliai királynak ajánlotta orvosát, annak távoztakor. (MAGYARY-KOSSA 1931,CSÁNKI 1883) Magister Sebastianus Mátyás-kori orvos 1477-ből, nevét egy Veszprém környéki ha­láleset kapcsán írott oklevél őrzi. (WESZPRÉMI 1962) Dominicus de Propheta, urbinói származású sebészmester, akit Alfonz calabriai herceg 1478-ban, az ajánlásával küldött Mátyás király udvarába. (MAGYARY-KOSSA 1929) Johannes IVleyerlcyn (Mayerleyn) de Cibinio az orvostudomány doktora, 1478-ban Kolzsvár plébánosa volt. (MAGYARY-KOSSA 1931) Ladislaus ex Posegauar (Pozsegavári Országvilág László mester=Magister Ladislaus Wrzagwlag de Pozegawar) említése a padovai egyetem dokumentumaiban. 1479. március 30-án avatták orvosdoktorrá: „ Licentia privatis examinis infacultate medici-

Next

/
Thumbnails
Contents