Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Károly: Az orvostörténelem, mint önálló szaktudomány

38 Conim. de //ist. Artis Med. 206—209 (2009) A harmadik évfolyam hallgatói számára a két klinikai alapszakágazatot, a belgyógyászat és sebészet fejlődéstörténetét kell ismertetni. Ebben az összefüggésben kell tárgyalni a gyógyszertant, a kórbonctant és a kórtant, valamint a származó speciálszakmák kibontakozását is. I.-2. óra: Áttekintés az ősi kultúrákban folytatott gyógyítás jellegéről. Az antik görög és római orvoslás jellemzői (Hippokratész, Galenosz, Soranosz). A középkori orvoslás és paramedicinális munkák főbb adatai. 3.-4. óra: Új elemek a belgyógyászatban (17/18. sz.): finomodó diagnosztika, újszerű gyógyszerek (kemikáliák, trópusi növények, himlőoltás). Boerhaawe, van Swieten, az első bécsi iskola. A magyar orvosi egyetemi kar. 5.-6. óra: A kórbonctani lokalizációs szemlélet, Morgagni hatására beépült klinikai gondolkodásba. (Augenbrugger, Corvisart, Schönlein, stb.), Rokitansky, Skoda: a második bécsi orvosi iskola. A századforduló spekulatív gyógyítási irányzatainak hanyatlása. 7.-8. óra: Az élettani-funkcionális belgyógyászat kezdetei külföldön és hazánkban. Erősödő lokalizációs szemlélet a diagnosztikában és a terápiában. A bakteriológia felfedezésekre épülő klinikum. A belgyógyászati szakosodás eredményei: önállósodó ideg és elme, valamint gyermekgyógyászat. 9.-10. óra: A 20. század integrálódó belgyógyászata a polyetiológiai szemlélet, az immunológiai és fizikokémiai mechanizmusok figyelembevételével. A diagnosztikai és terápiás bázis jelentős gyarapodása (EKG, RTG, sugárterápiák, oltások és savókezelések, a modern kemoterápia kezdete.) Helyi érzéstelenítés, új szaksebészeti ágazatok. II.-12. óra: Vitamin és hormonfelfedezések, neuroendokrinológicti modellek. Magasszintű individualizáló belgyógyászat. Antibiotikumok. Az új élettani szemléletű funkcionális sebészet. Ujabb szervrendszersebészeti ágazatok. Az ötödik évfolyam orvostörténeti előadásaiban a társadalom-egészségügyi viszonyokat, az egészségvédelmi szervezeteket és intézkedéseket, az egészségűéi oktatás kérdéseit és f ormáit, végül pedig az orvosi deontológia és etika történetét kell ismertetni. I.-2. óra: A társadalom - egészségügy fogalma, ókori járványok. Közegészségügy és hygiene az ősi kultúrákban és a hellenisztikus világban. Hippokratészi tanítások és környezethatásokról. a település, élelem, ivóvizhygienéről. 3.-4. óra: Középkori közegészségügy. Nagyjelentőségű endémiás és epidémiás betegségek. Kollektív védekezés a lepra és a pestis ellen. Fürdők, kórházak. Középkori egészségiig)'i szakember-típusok. Oktatás, egyetemek. A 16. századi új tömegbetegségek, a Ines. A humanista orvosok. 5.-6. óra: A 17./18. századi közegészségügyi viszonyok. .Járványok. A himlő elterjedése. Tudományos társaságok megalakulása. A szaksajtó megjelenése. A felvilágosodás. Az államközpontú közegészségügyi irányítás kezdetei: a járványvédelem, a bábaügy, iparegészségügy, oktatási reformok (szakképesítési követelmények), népszerű egészségvédelmi irodalom. A hazai hatósági orvosi rendszer kezdetei. 9.-10. óra: Közegészségügyi szemlélet és a szervezési, biztosítási helyzet a két világháború között. II.-12. óra:Az orvos és az állam, az orvos és a társadalom kapcsolata különböző történelmi korszakokban. Az orvosi deontológia és etika történeti összefoglalása. "