Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar László András: Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarak ma-gyar népi gyógyászati használatáról (1670)

Magyar L. A. : Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarakról 275 egy szervezetük van, hiszen olyan erős, hogy 30 szemer cataputia-t

4

7 vagyis ricinust is ártalom nélkül be tudnak venni. " Philippus Jacobus Sachsius A fenti idézet valószínűleg az első adat a cantharis (itt: kőrisbogár) magyar népi gyógyászati alkalmazására. Igaz, Molnár István a Gyógyászat-ban megjelent cikkében egy 16. századi porta-összeírás papírjára írt receptgyűjteményből idézi a következőket: „Ki nem bicsakolhat — Kilencz dühös bogarat fa olajba tegyél, hadd megdögleni üket benne, azon olajjal kend meg a nagyobb lába úját. Item csak meleg borral kenje meg dákosát, fölszabaduP\

4

8 Kérdés azonban, hogy ez a recept valóban 16. századi-e, illetve, hogy a receptgyűjtemény hol található és miként ellenőrizhető. Bizonyosabb forrás a Lencsés Györgynek (1530 k. - 1593) tulajdonított Orvosi könyv, csakhogy ez a szöveg említi ugyan a „kőrisférget" mint mérgező állatot - mint gyógyszert vagy afrodiziákumot azonban nem.

4

9 Megjegyzem, a kőrisféregre vonatkozó rész a Varjas-féle eredeti szövegközlésben nem szerepel. A magyar népi gyógyászat emlékeiben egyébként a legújabb időkig nem fordul elő túl gyakran a rovar. Pápai Páriz Ferenc 1690-ben vesefájdalom ellen javallja a kőrisbogárport olajban - a veszettség gyógyszereként vagy afrodiziákumként azonban nem említi.

5

0 Becskereki Váradi Szabó György 1698 és 1703 között lejegyzett receptkönyvében szemgennyedés elleni orvosság összetevőjeként nevezi meg a „kőris férget".

5

1 Magyary-Kossa Gyula egy 1799-ből származó kéziratot idéz, amelyben egy nemes Pernyész Menyhárttól származó, veszettség elleni orvosság adalékanyagaként szerepel egyebek közt a „körösbogár" is.

52 Magyary-Kossa tudósít a kőrisbogár 1777-es, szepességi afrodiziákus, illetve 1735-ös Kecskemét környéki veszettség elleni „népi" használatáról is.

5

3 Wolfgang Schneider is idéz forrásmegjelölés nélkül egy 1800 körüli „ungarisches Spezifikum"-ot veszettség ellen, amely cantharist tartalmaz.

5

4 Heinrich von Vlislocki, a neves néprajztudós pedig a 19. század végén „dél-magyarországi" cigányoknál jegyezte föl a kőrisbogár használatát, veszettség ellen.

5

5 A kőrisbogár, mint orvosság a magyar népi gyógyászatban különösen Erdélyben és a Kárpátalján ismeretes. Kótyuk Erzsébet veszettség és kutyaharapás ellen való használa4

7 Cataputia major L.. a Ricinus communis L. - a csodafa - egyik elnevezése. ,

s Molnár István: Orvosi történelmi adatok a 16. század közepéről. Gyógyászai 20 (1880) 108. A „bicsakolni" szó nyilván 'szeretkczni'-t, míg a 'nagyobb lába úja' valószínűleg, a 'dákosa' szó pedig bizonyosan a péniszt jelentette. Az írásmód, a tartalom és a nyelvezet szerintem egyaránt későbbi szövegre utal. 4

9 Váradi Lencsés György: Ars medica electronica.Ed. Szabó T. Attila. Bp - Kolozsvár - Szombathely-Veszprém, MTA-EME-BDF-VE, 2000. VI.3l/b 5

0 Pápai Páriz F.: Pax corporis. Kolosváratt, Németh, 1690. 229. M Becskereki Váradi Szabó György: Medicusi és borbélyi mesterség. In: I loffmann G. (szerk.): Medicusi és borbély/ mesterség. Régi magyar ember- és állatorvosló könyvek Radvánszky Béla gyűjtéséből. Bp., MTA Irodalomtudományi Intézete, 1989. 381., 411. (544., 1103.) A gazdag gyűjteményben ezen kívül sem kőrisbogár sem cantharis másutt nem fordul elő. '' Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp., Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1929. 11:207. 1

1 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp., Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1940. IV: 182. (521), IV:97. (257) >

4 Schneider, Wolfgang: Lexikon zur Arzneimittelgeschichte. Frankfurt am Main, Govi Verlag - Pharmazeutischer Verlag, 1969. IV:35. Bächtoid-Stäubli, Hans - Hoffmann-Krayer, E. (Hrsg.) i.m. 966.; Magyar Néprajzi Lexikon. Föszerk. Ortutay, Gyula. Bp., Akadémiai K., 1982. V.540.